Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 24 (94. szám) - A cukorgyárak privatizációját, valamint Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, és annak itthoni következményeit feltáró vizsgálóbizottság felállításáról szóló ország... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
3955 Számomra elfogadhatatlan az, hogy egy kormánynak nem volt ráhatása arra, hogy a keze alatt diszponáló szervezetek állami tulajdont kijátszottak magánkezekbe. Ez elfogadhatatlan, ilyen nincs. Azt lehet vizsgálni, hogy melyik kormányzat felelőssége milyen fokú, és természetszerűleg kit lehet bármilyen útonmódon elszámoltatni, és milyen vagyon szerezhető vissza, továbbá milyen lépéseke t lehet foganatosítani annak érdekében, hogy a jövőben ne fordulhassanak elő hasonló esetek. Például az, aki bármilyen szinten hozzájárult vagy beletörődött abba, hogy Magyarország elveszítse kvótáit, minimum egy “felnégyeltetést” érdemelne, óriási idézője lben értendő természetesen, de az, hogy ennek semmilyen következménye ne legyen és nekünk itt udvariaskodni kelljen egymás között, hogy hát mi várhat arra, akinek ehhez köze volt, enyhén szólva megmosolyognivaló. Nyilvánvaló, hogy itt konkrét, drasztikus é s drákói lépésekre van szükség, hogy a jövőben hasonló ne fordulhasson elő. Ugyanakkor egy kérdéssel szeretném zárni az amúgy támogatásomról biztosító hozzászólást, amely szerint Lengyelország kezdeményezte a tagállami cukortermelési kvóták 15 százalékos e melését a 20112012es szezontól kezdve. Nagyon érdekelne az, hogy Magyarország az Európai Unió soros elnökeként milyen szinten tud vagy akare egyáltalán - feltételezem, hogy akar - élére állni ennek a kezdeményezésnek, de médiavisszhangja ennek eddig gya korlatilag nem volt, szakmai körökben sem egy széles körű diskurzust kiváltó valami volt. De teljesen egyértelmű igény lenne az, hogy ha van egy olyan, nevezzük lehetőségnek a soros elnökséget, bár é n ebben annyira nem tudok hinni, de ha van egy ilyen opció, akkor próbáljuk meg kihasználni arra, hogy ezt a kiváló lengyel kezdeményezést támogassuk, álljunk az élére adott esetben. Természetszerűleg hosszú távon el kell érni, hogy kvóták szorításában ne vergődhessen az a Magyarország, amely vissza akarja szerezni mind a saját belső piacait, mind biztonságos termelését, mind az élelmiszerbiztonságát. Az egész élelmiszeriparra kiterjedően pedig nagyon kiváló lehetőséget biztosít ezen bizottság munkája is, továbbá arra nézve is, hogy kimunkálja a fogyasztóvédelem számára követendő utakat a közeljövőre nézve, hiszen látható, hogy a fogyasztóvédelem, a vásárlók védelme jelen pillanatban egy gazdátlan terület. Egyik államtitkártól a másikig dobálták az utóbbi e gy évben. Én ötig jutottam el a számolásban, aztán abbahagytam, mert nem láttam további értelmét, de látható az, hogy egy közös koncepció, egy élelmiszerbiztonsági, egy vidékfejlesztési és egy erre épülő fogyasztóvédelmi koncepció igenis sikereket érhet e l Magyarországon, annak tekintetében, hogy ne legyünk többé Európa élelmiszeripari szemétlerakója. Én úgy gondolom, hogy ez lehet a kulcsmondat ezen diskurzust illetően. A jövőre nézve pedig egyértelműen csak és kizárólag az lehet a cél, amiből nem engedh etünk, hogy a stratégiai ágazataink csak és kizárólag magyar kézbe kerüljenek, kerülhessenek és maradjanak is természetesen. Ez az a kérdéskör, ahol nem lehet ismerni semmilyen lehetetlent. Tárgyalni kell, le kell győzni világszervezeteket, le kell győzni mindenkit, hiszen egyértelmű, hogy akié a föld, azé az ország, és a stratégiai ágazatok ugyanebbe a kategóriába értendők, és természetesen ide kell hogy tartozzanak. Tehát teljesen egyértelmű az, hogy magyar tulajdonban kell lenni annak az iparágnak is, am iről itt most beszélünk, de az összes hozzákapcsolódó továbbinak is. Ez az, amiből érzésem szerint egy nemzeti kormány nem engedhet semmi szín alatt, és a nemzeti ellenzék képviselőjeként én is csak egy ilyen koncepciót tudok támogatni. Köszönöm a figyelme t. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat. Kettő percre Ángyán József államtitkár urat illeti a szó. DR. ÁNGYÁN JÓZSEF vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár :
