Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 24 (94. szám) - A cukorgyárak privatizációját, valamint Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, és annak itthoni következményeit feltáró vizsgálóbizottság felállításáról szóló ország... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - FONT SÁNDOR (Fidesz), a napirendi pont előadója:
3940 versenyágazattá akarta tenni a mezőgazdaság összes területét, így a cukortermelést is, és azt találta ki, hogy ha mi es etleg a magyar és az európai uniós termelésben nem minden pillanatban tudunk versenytársak lenni a délamerikai cukornádból előállított cukrok árversenyében, akkor hagyjunk fel ezzel az európai uniós termeléssel, majd DélAmerikából fogunk - az egész Európ ai Unió - importálni cukrot. Ezért egy termelésikvótacsökkentést próbált elérni minden egyes országnál. Itt következett be az a részünkről érthetetlen fordulat, hogy a legtöbb európai uniós ország, amelyik egyáltalán képes cukorrépát termelni, mert a term észeti adottságai olyanok, hogy ezt meg lehet tenni - Magyarország igen erősen ilyen adottságokkal rendelkezik , nos ezeknek az országoknak a döntő többsége ellenállt ennek a kérdésnek, és minimális, néhány százalékot vagy maximum 1015 százalékot elérő k vótájukat ajánlották föl úgymond lemondásra, azaz a termelés csökkentésére. Ugyanakkor a Gráf József által vezetett minisztérium és az ő tárgyalódelegációja, amelyet személyesen miniszter úr képviselt anno abban a tárgyalási időszakban, az akkori 400 ezer tonnából mintegy 300 ezer tonnát ajánlott fel, hogy mi ennyivel kevesebbet akarunk a későbbiekben termelni. A 75 százalékát az akkori kapacitásunknak valamiért felajánlotta, illetve lemondott erről, és elvesztettük ezt a termelési lehetőséget. Ezzel persze megborítva a magyarországi agrártermesztésben, mondjuk, a váltógazdálkodás szokásos ritmusát, és azon cukorrépatermelőket, akik eddig ezzel foglalkoztak, bekényszerítették a szántóföldi egyéb növények, a kalászos- és a kukoricatermelők közé, ahol azok sz intén megborították az addigi egyensúlyt, és egy túltermelés következett be. Nyilvánvalóan esetleg a szakmabeliek pontosan ismerik, hogy ebben az időszakban micsoda kellemetlen helyzetbe kerültek a túlkínálat miatt a magyarországi kalászos- és kukoricaterm elő gazdaságok. Ennek az ésszerűtlen folyamatnak pedig a legvége az, amit most már minden magyar lakos érzékel. Minekutána az európai kiszolgáltatottság DélAmerikára szorítkozik, DélAmerika viszont - és ezen belül Brazília - stratégiai okok miatt úgy dön tött, hogy a cukornádtermelés egy részét átállítják bioetanolgyártásra, ezzel csökkentették a szabadkereskedelemben elérhető kristálycukor mennyiségét, hirtelen hiány keletkezett. Az európai uniós termelést mesterségesen visszaszorították - a magyart külö nösen mesterséges módon visszaszorították ezen kormányzati álláspont miatt, amit az előbb említettem , és az a helyzet állt elő, hogy hihetetlen mértékben megdrágult a kristálycukor ára - az egy kilogrammos kiszerelésű kristálycukorról beszélek , és mind en magyar lakos értetlenül állt, hogy mi is történt itt. Persze, ezt a helyzetet még fűszerezi az a szintén érthetetlen állapot, hogy több uniós ország szintén a délamerikai importra szorul, ugyanakkor azt vettük észre, hogy ugyanazon országok, amelyek ug yanattól az importőri csoporttól kapnak cukoralapanyagot a saját országuk számára, ezekben az országokban néhol kétharmada, néhol pedig feleannyi a kiskereskedelmi forgalomban kapható cukor fogyasztói ára, mint Magyarországon. Ez aztán igazán érthetetlen, így tehát nyilvánvalóan egy olyan területre is majd be kell tekintenünk, hogy a magyarországi kereskedelmi szokások között netán kartellezési eljárások a nagy cukorkereskedésekben föllelhetőeke. Mert ez megmagyarázhatatlan, hogy ugyanaz a délamerikai imp ort termék miért lesz az egyik országban - most mondok példálózó számokat - 250 forint, a másik országban meg 400. A 400 az a mi országunkban történik meg. (22.50) Azt gondoltuk, hogy egy olyan időszak vizsgálatát kellene lefolytatni, amely mindig is vitat ott volt, különböző kormányok szerepeltek ebben az elmúlt húsz évben, éppen ezért úgy gondoltuk, hogy kormányokra való tekintet nélkül szeretnénk lefolytatni a vizsgálatot, de természetesen, és látom, a módosító indítványokból erre külön nem akarok kitérni , van egy terület, amit külön a szocialistaszabad demokrata kormányzat idejében szeretnénk megvizsgálni az érthetetlen magatartás miatt. Úgy gondolom, hogy a benyújtott határozati javaslat címe és az ehhez kapcsolódó, a 2. pontban felsorolt a) ponttól az i) pontig tartó vizsgálandó területek részletes magyarázatot adnak,
