Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 24 (94. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek az Alaptörvénnyel összefüggő egyes átmeneti rendelkezések megalkotása érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - HORVÁTH ANDRÁS TIBOR (MSZP): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - BERTHA SZILVIA (Jobbik):
3898 nyugdíjkasszán, hiszen ígéreteik szerint ezek az emberek meg fogják kapni azt a nettó fizetést, amit mo st nyugdíjként kapnak - ez belügyminiszter úr szájából hangzott el az egyeztetésen , akkor viszont erre még jönnek a járulékok, adók, és ezt a 40 ezer embert fel is kell szerelni egyenruhával, felszereléssel, ami körülbelül egy százmilliárdos tétel lesz. Ezt nem hangoztatják a médiában, hogy azért ez a másik oldalon egy igen komoly hiányt fog majd generálni, és a fizetések és járulékok kapcsán folyamatosan nagyobb kiadása lesz az államnak, hiszen ezt is adókból és járulékokból kell finanszírozni. Aztán egy kérdésem lenne, hogy miért mindig a 20 éves szolgálati viszonnyal rendelkező, 40 éves rendvédelmisekre hivatkoznak, mint társadalmi igazságosság vagy igazságtalanság, ugyanis ezeknek az embereknek a zöme 50 év feletti, és legtöbbjüknek 30 év szolgálati vi szonya van. Hol van a társadalmi igazságosság, amikor valaki elvállal bizonyos kötelezettségeket - lemondott sok mindenről, vállalt alacsony fizetésért abnormális munkabeosztást, a család életében nem tudott részt venni, adott esetben életveszélyről is szó volt , ezért cserébe ígértek neki juttatásokat, például a korkedvezményes nyugdíjat. Ő ennek tudatában vállalta a saját kötelezettségeit, teljesítette a saját oldalát, és aztán most egyszerűen azt mondja az állam és a társadalom, hogy hát, köszönjük, hog y amikor kellett, akkor kockáztattad az életed; innentől kezdve, hogy megtetted a kötelességed, most már naplopónak tekintünk, és élősködsz a társadalmon, tessék visszamenni dolgozni. Tényleg úgy gondolják, hogy ez a társadalmi igazságosság? A rokkantakra visszatérve: szó volt a rendszer felülvizsgálatáról. A rokkantakat minden évben felülvizsgálják, hogy valóban rokkantake, tehát itt nem kell még külön rendszer, hanem arra kellene megfelelő ellenőrzést és szankciókat kidolgozni, hogy ne mehessen el senki adott esetben megjátszás vagy megfelelő kapcsolatok révén úgy rokkantnyugdíjba, hogy valójában nem beteg. Erre kellene kidolgozni megoldást, de erre nem az a megoldás, hogy fogjuk, és mindenkit visszaszórunk, hogy menjen dolgozni. A következő kérdés, hogy most éppen a rendvédelmisek meg a rokkantak - és mikor jön a következő társadalmi réteg? Mikor találják majd ki, hogy mondjuk, a minimálbéresekkel is kell valamit kezdeni, hiszen ők is a társadalmon élősködnek, belőlük is van néhány százezer, akik minimálb érre vannak bejelentve. Az állami dolgozókra már rendszeresen mondják, hogy henyélnek meg láblógatnak, őket már kikezdték a megfelelő törvények kapcsán. Aztán majd jönnek azok, akik rendesen adóznak, de sok a fizetésük, hiszen ők be vannak jelentve, akkor ők a gazdagok, őket kell majd valahogy megszorítani. Tehát úgyis mindig mindenkire fognak találni valamit, amivel a többieket ellenük próbálják hergelni. Vegyék már észre, hogy lassan azért a társadalom is kezd ébredni, és nyilván vannak még, akik elhiszik ezeket a hergelő - nem is tudom, minek nevezzem - mondatokat, de azért egyre többen látják már, hogy mindig éppen valakire sort kerítenek. Itt mondanám el, hogy azért akikre önök hivatkoznak, hogy 38 meg 40 évesen elmennek nyugdíjba, és milyen magas nyugd íjuk van, az három kategória: a tűzszerészek, a kommandósok, illetve a hangsebesség fölött repülő vadászpilóták. Ők azok, akik viszont olyan mértékben elhasználódnak, valóban már 3540 éves korukra, hogy képtelenek folytatni ezt a munkát, és ők is csak úgy mehetnek el, hogy nagyon komoly orvosi vizsgálaton esnek túl. Aki nem így megy el, az nyilván korrupció révén tudott elmenni, de akkor megint nem az a megoldás, hogy ezeket az embereket visszalökik a rendszerbe, kezdjenek, amit akarnak, és vagy lesz munká juk, vagy nem, hanem akkor megint csak az ellenőrzés és a szankció a megoldás. Felhívnám a figyelmet arra, hogy amennyiben ezt megszavazzák, akkor a Strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz fogunk fordulni. Nyilván évekig el fog húzó dni ez a per, de egészen nyilvánvalóan az lesz a végeredménye, hogy el fogják marasztalni Magyarországot, és kötelességszegési eljárást fognak indítani, nagy büntetéssel, és kártérítést kell majd fizetni visszamenőlegesen. Ez több száz milliárdos tételt fo g jelenteni majd az akkori kormánynak és az állam akkori helyzetében. Tehát ilyen csontvázat ne hagyjanak a szekrényükben, ha már egyszer most arra hivatkoznak, hogy ki akarják rángatni a csontvázakat, és rendbe akarják tenni az országot. Ez nem a megfelel ő módja ennek,
