Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 17 (92. szám) - A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény, valamint a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
3509 tulajdontípusra nézve hoztak egy diszkriminatív döntést, és mire az érintett tulajdonos vagy tulajdonosok tudomást szereztek a pontos határozatról, már kifutottak a jogorvoslati lehetőségből. S még valami: ez a hiány egy eljárásjogi justizmordot is jelent, mert amikor bírósághoz fordulok, akkor egy adott társasházi közgyűlési határozat felülvizsgálatát kérem. A polgári perrendtartás előírja, hogy ilyen esetben a keresetlevél kötelező mellékleteként a közgyűlési határozatot is csatolni kell. Ha vis zont nincs a birtokomban a közgyűlési határozat - hiszen semmiféle jogi előírás nincs arra, hogy ennek a birtokomba kell kerülnie , akkor hogyan tudok egy keresetlevelet szabályszerűen előterjeszteni, sőt továbbmegyek: hogyan tud megalapozott döntést hozn i a bíróság? Egyáltalán hogyan tudja az első tárgyalást előkészíteni? Azt gondolom tehát, hogy itt mindenképpen van egy justizmord, amit mind a társasházi tulajdon, mind a lakásszövetkezeti tulajdon esetében rendezni kell. Ehhez kapcsolódik még valami: szi ntén nagyon gyakori, abszurd helyzetet előidéző visszásság a jelenlegi társasházi törvényi szabályozás esetében, hogy a polgári törvénykönyv előírja: az ingatlan tulajdonjoga azzal száll át, hogy az új tulajdonost az ingatlannyilvántartásba bejegyzik. Ugy anakkor ténylegesen megkötik az adásvételi szerződést, megtörténik a birtokba adás, mondjuk, az előző tulajdonos részéről van egy közösköltségtartozás, én kötelmi jogcímen már szereztem egy tulajdont, nekem mégis, mivel csak kötelmi címen szereztem tulajd ont - tehát nem vagyok valódi tulajdonos, dologi jogi tulajdonos, hiszen még nem jegyeztek be a telekkönyvbe , én nem tudom megtámadni a társasházi határozatokat például, másfelől viszont a közös költséget, tehát a tulajdon terheit rajtam követelik. Tehát a jelenlegi szabályozásban fölborult a jogok és terhek közötti egyensúly, miközben a kötelmi jogcímen már birtokba lépett új tulajdonos az, aki kötelezettségekkel, például közösköltségfizetéssel tartozik a közösség irányában, nincs lehetősége például a t ársasházi közgyűlési határozatokat megtámadni. Ezekre is terjesztettünk elő módosító javaslatot. Végezetül - amit Gaudi képviselőtársam is pedzegetett - a térfigyelő kamerás rendszerrel kapcsolatos új rendelkezésekre vonatkozó szabályokról szólnék. Önmagáb an üdvözlendő az, ha korrekt jogi rendezésre kerül, hogy lakásszövetkezetekben, társasházakban hogyan, milyen módon lehet egyáltalán ilyen térfigyelő kamerákat használni. Ugyanakkor - bár erre külön módosító javaslatot nem nyújtottunk be - szeretném jelezn i, önmagában az, hogy a törvényjavaslat kizárólag személy- és vagyonőröket jogosít fel arra, hogy társasházak esetében ilyen térfigyelő kamerás rendszereket kezeljenek, ez két problémát is felvet. Egyrészt felvet egy előre nem kalkulált költségigényt. Az e gy dolog, hogy magának a kamerarendszernek a kiépítése is költséget jelent, de ha ehhez állandó jelleggel foglalkoztatni kell valakit, aki konkrét igazolvánnyal és kamarai tagsággal rendelkezik, az egy pluszköltség. Tehát miközben a jogalkotó az egyik olda lon adott esetben helyes módon akar egy korrekt, vagyonvédelmi és adatvédelmi szempontokat egyaránt mérlegelő helyzetet teremteni a lakóközösségekben, a másik oldalon egy extraköltséget is indukál. S még valami: ismerve valamennyire a vagyonőri törvényi sz abályozást, számomra ez a rendelkezés némi adatvédelmi aggályokat is felvet, hiszen azok, akik ma jogosultak ilyen tevékenységet folytatni, nem is feltétlenül vannak birtokában azoknak az adatkezelési ismereteknek, amelyek alapján egy ilyen adatkezelő rend szert nyugodtan rájuk lehet bízni. Tehát én nagy tisztelettel azt javasolnám a kormány képviselőjének, hogy ilyen esetben - és talán még mindig nem késő, erre egypár hónapon belül talán lesz még lehetőség , amikor egy meghatározott szakma képviselőit egy ilyen új feladattal ruházzák fel, talán érdemes lenne a rájuk vonatkozó szakmai törvényt is idehozni a Ház elé. (19.30) Tehát ez a rendelkezés igazából akkor lenne elfogadható, ha mellette a parlament megnyitná a vagyonőrökre vonatkozó szakmai törvényt, és nagyon világos adatvédelmi rendelkezéseket, kötelezettségeket telepítenénk az ő oldalukra, és előírnánk azt, hogy a megfelelő adatvédelmi ismeretekkel is rendelkezniük kell azoknak, akik egyébként nem jelentéktelen költségnövekedést jelentve alkalmazásra kerülnek a társasházak, lakásszövetkezetek részéről. Köszönöm szépen.
