Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 17 (92. szám) - A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény, valamint a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
3506 Amit viszont továbbra is észrevételezni lehet, az az, hogy különbség van a lakásszövetkezeti törvény és a társasházi törvény rendszerében a közgyűlési határozatok megtámadása intézményrendszerében. Máig is érthetetlen, hogy a társasházi törvény 42. § (1) bekezdésében a határozatok meghozatalától számított 60 napon belül van lehetőség bírósághoz fordulásra, a lakásszövetkezeti törvény esetében pedig 60 nap a határozat közlésétől számítva. (19.10) Nem látom indokoltnak, hogy ez a kettősség fennálljon, szerintem mindenképpen megszüntetendő ez a kettősség. Ami vel egyet lehet érteni egyébként, itt az előbb előttem szóló szocialista vezérszónok részéről hangzott el kritikaként, hogy lakásszövetkezetek esetében az alapszabálymódosítás a közgyűlésen jelen levő kétharmados többséggel történő módosítása nyilvánvalóa n nem lehet jogalkotói cél, hiszen ez azzal a minősített többséggel vagy azzal a különös érdekkel ellentétes, amit úgy tudunk definiálni, hogy egy alapokmánya, egy alapszabálya a lakásszövetkezeteknek egy stabil és csak kivételes esetben, meghatározó többs éggel, az összes tulajdonos kétharmadával érvényesíthető csak. Végül pedig szeretnék egy nagyon fontos részéről beszélni a törvényjavaslatnak, ami egyben erénye is, de egyben bizonyos szempontból azért kritikával illethető, mégpedig ez a vagyonvédelmi kame rarendszer működtetése. Itt megint csak azt kell mondani, hogy a Jobbik minden olyan törvényjavaslatot támogat, ami a rendet, a biztonságot és az emberek vagyoni jogait megóvó rendelkezést jelent. Ez egy visszatérő probléma, és nagyon sokéves előharc, küzd elem előzte meg, hogy most egyáltalán törvényi szabályozást kapott az a lehetőség, hogy társasházak vagy lakásszövetkezetek a közös tulajdonú vagy lakásszövetkezeti tulajdonban levő bejárati előteret kamerarendszerrel figyeltethetik. Ez kétségkívül egy nag yon komoly eszköz a lakásszövetkezetek és társasházak számára abban, hogy az egyébként tipikusnak mondható besurranó lakásbetörőket távol tartsák, vagy utóbb akár az elfogásukat lehetővé tegyék. A kapu nem zárható, a kapuzár könnyen elromlik, és tipikus, h ogy valamelyik tulajdonos a hozzá felcsengető, magát szórólaposnak állító, ártatlan idegent beengedi, majd utóbb kiderül, hogy vagyon elleni bűncselekmény történt. Fontos alapelve a polgári törvénykönyvnek, hogy minden tulajdonos viseli azt a kárt, amit ne m tud a károkozóra áthárítani, ezért akár egy társasháznak vagy lakásszövetkezetnek alapvető és jól felfogott érdeke, hogy a vagyon védelméről minden lehetséges, jogszerű eszközzel saját maga is gondoskodjon. Hozzáteszem, csak zárójelben, hogy éppen tegnap kellett tapasztalnunk azt, hogy a tulajdonvédelem érdekében előterjesztett büntetőtörvénykönyvmódosítási javaslat, amelyet két jobbikos képviselőtársam nyújtott be, az alkotmányügyi bizottságban nem kapott kormányzati támogatást, noha ez szándékában ugya nolyan célt szolgált volna, azaz a magántulajdon megsértőivel szemben a jogos védelem eszközével lehetne a törvényi korlátozások keretei között élni. Bízom benne, hogy ez a javaslat azért még megkapja a támogatást. Nos, a lényeg az, hogy a kamerarendszer v alóban egy jó és alkalmas eszköz, és jogszerű eszköz most már, és kizárólag a közös területek megfigyelésére szolgál, valóban, tehát nincs szó itt arról, hogy a magánszférába hatolna ez a kamerarendszer, hiszen a lakások látogatóinak megfigyeléséről nincs szó. Azonban nézzük meg, hogy a szabályozás végül is szolgáljae érdemben - az ördög a részletekben rejlik , tehát nézzük meg, hogy a szabályozás alkalmase arra, hogy megvédje a tulajdonosokat. Igazából két olyan eleme van a szabályozásnak, ami miatt saj nos azt kell mondanunk, hogy jelenleg nem látjuk ezt biztosítottnak. Egyrészt az a szabály, amelyik kötelezően egy külső szakcégre bízná a kamerarendszer üzemeltetését; ez megítélésünk szerint komoly és stabil bevételt hozhatna a vagyonvédelemre szakosodot t cégeknek, és jelentősen megnövelné akár a társasházi vagy lakásszövetkezeti fenntartási költségeket, azonban nem látjuk azt, hogy ez arányos és szükséges lépés lenne. Ennek a finanszírozására vagy feltételeinek a megteremtésére, úgy gondoljuk, hogy nem l ennének képesek a társasházak, lakásszövetkezetek, ez a besurranó tolvajok malmára hajtaná a vizet. Szerencsétlen lenne, ha a társasházakat a törvény olyan helyzetbe kényszerítené,
