Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 17 (92. szám) - A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény, valamint a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. GRUBER ATTILA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3498 jellegű jogszabály , hogy a különféle átalakulásokat, a kiválással történő átalakulás megszűnését követték a legnehezebben a jogalkalmazók, illetőleg az érintettek. Fontos tehát, hogy ez a 27. § úgy kerüljön be, hogy valame nnyi társasházi tag érdekét, valamennyi társasházi tulajdonosi tag érdekét kellőképpen szabályozza. Nagyon fontos tehát, hogy nem egyszerűen egy olyan kiválási lehetőséget biztosít és határoz meg nagyon korrekt módon, ami alapján a kisebb egység ugyan létr ejön, de a korábbi egység terhei, vitatott jogi kérdései, netalántán adósságai és egyéb, függőben lévő jogviszonyai maradnak a levegőben, lebegnek, mint egy felhő. Éppen ezért fontos, hogy a kiváló társasházi épület lakástulajdonosai kötelesek kifizetni a fennálló költséghátralékot, illetőleg a lakásszövetkezet által korábban felvett hitelekből a rájuk eső részt. Ez egy tiszta, nyomon követhető, gazdaságilag, üzletileg, vagyonjogilag is teljes körű rendezést takar. Én azt hiszem, hogy ez mind érdeke a koráb bi lakásszövetkezetben maradó szövetkezeti tulajdonosoknak, és természetesen érdeke a kiválóknak is. (18.30) Hiszen ezáltal lehet az új társasházi szervezeti egységet akár a közüzemi tartozások tekintetében, akár banki kapcsolatok tekintetében tisztán, vil ágosan bemutatni. Nagyon fontos, és azt hiszem, hogy ritkán és kevésbé hangsúlyozott kérdésről essék még szó. A lakásszövetkezeti törvény első ízben lehetővé teszi a közgyűlési határozat bíróság előtti megtámadását a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sér elme esetén is. A bíróság előtti megtámadás - jogászkollégák talán meg tudnak erősíteni , anélkül, hogy ez valójában megtörténne, pusztán a lehetőség is egyfajta komolyabb gondolkozást, egyfajta komolyabb, felelősségteljesebb gondolkozást követel meg és b iztosít akár a kisebbség, akár a többség részéről. Hiszen egy bíróság előtti eljárás lehetősége nemcsak a megtámadók, hanem a megtámadottak esetében is kellő átgondoltságot, kellő figyelmet és kellő határozott véleményformálást igényel. Hiszen ennek az elj árásnak nyilván költségvonzata van, nyilván a bíróság által hozott határozatok egy olyan új irányt, egy olyan új utat nyújtanak akár a kisebbség, akár a többség esetében, ami a későbbiekben bizony meghatározóvá válik mindkét fél számára. Nagyon fontos, és talán államtitkár úr is kiemelte ezt a bizonyos kamerahasználatot, vagyis a kamerahasználattal kapcsolatos személyiségi jogok kérdését. A törvénytervezet 12. §ában, ami a lakásszövetkezeti törvény 14/A. §ával egészül ki vagy épül be, ilyen épül be, van e gy nagyon fontos meghatározás, amit szíves figyelmükbe ajánlok. Ez így szól, tehát a 14/A. § (2) bekezdés: “A kamerarendszer üzemeltetője az igazgatóság által kötött szerződés alapján e tevékenységgel megbízott, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magá nnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározott személy lehet.” Nem csak arról van szó tehát, hogy általában meghatározza és megtiltja, hogy a kamerarendszert milyen módon lehet üzemeltetni, vagyis a (3) bekezdés alapján: “a kamerarendsze r kizárólag az emberi élet, a testi épség, a személyi szabadság védelmét, a jogsértő cselekmények megelőzését és bizonyítását, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló vagyon védelmét szolgálja” vagy “a fennálló körülmények valószínűsítik, hogy a jogv édelem más módszerrel, mint a felvételek felhasználása, nem érhető el” és “alkalmazása az a) pontban meghatározott célok eléréséhez elengedhetetlenül szükséges mértékig terjed, és nem jár az információs önrendelkezési jog aránytalan korlátozásával”. E hárm as feltételrendszeren túl még egy szakmai elemet is beemel a jogszabály, és úgy vélem: ezzel, hogy nemcsak magát a hardvert, hanem a szoftvert, vagyis a kamerarendszert üzemeltető szakemberek meglétét is megköveteli, ezáltal megfelelőképpen biztosítható és biztosított lesz az a vagyonvédelmi igény és az a személyiségvédelmi aggály, aminek a két része - mint Szkülla és Kharübdisz - próbálja a törvényhozót, a törvény előkészítésében részt vevő szakemberek hajóját kormányozni. Úgy vélem tehát, hogy ez az elem is nagyon fontos, és nagyon korrektül van leszabályozva, és csak bízom benne, hogy ezt az elemet a való élet nagyon sokáig nem fogja újraírni.
