Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 17 (92. szám) - A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény, valamint a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3495 Engedjék meg, hogy hadd kezdjem azzal a felszólalást, hogy kicsit helyre teszem mind a parlamenti képviselők, mind az esetleges érdeklődők számára, mert sokan nem tudják, hogy mi is a különbség a lakásszövetkezetek és a társasházak között. A társasházak és a lakásszövetkezetek között alapvetően a tulajdoni helyzetük alapján van különbség. Az épület közös részei és a telek a lakásszövetkezet tulajdonában van, a társasház esetén ugyanezek a részek a tulajdonostársak közös tulajdonában vannak. A lakásszövetkezet nemcsak az épület fenntartásával kapcsolatos feladatokat látja el, hanem külső vállalkozói tevékenységet is végezhet, például elláthatja a társasházak üzletszerű kezelését. Ismeretes talán, hogy a társasházi lakóépületek és a bennük lévő lakások aránya az ország összes magántulajdonú lakóingatlanának mintegy 3035 százaléka. Ez az arány a lakásszövetkezetek tekintetében 7 százalékra tehető, ami a KSH 2010. évi januári jelentése szerint 1270 l akásszövetkezetben 282 ezer lakást tesz ki. A kétféle ingatlan között a működésük, együttélési jogviszonyok kérdésében azonban számos hasonlóság áll fenn, ennek tekintetében mindkét ingatlanra meg kell teremteni a kellő jogbiztonságot nyújtó törvényi rende lkezéseket. A 2003ban elfogadott társasházi törvény az elmúlt időszakban módosításra került. A legutóbb január 2án hatályba lépett új rendelkezések eredményesek voltak, amelyeket az elmúlt időszak is bizonyít, amelyeket egyébként ennek alapján indokolt a lakásszövetkezetekre is kiterjeszteni. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat egyik alapvető célja, hogy a lakásszövetkezetek fenntartását és működését a társasházakéhoz hasonló belső jogviszonyok kérdésében a társasházi törvény hatálybalépése szerinti új re ndelkezésekhez igazítsuk. A másik alapvető cél, hogy a lakásszövetkezeti törvény 2005. januári hatálybalépése óta gyakorlati alkalmazásában jogvitákat előidéző egyes törvényi szabályokat egyértelműbbé tegyük, egyes nem kellően szabályozott, részletes szabá lyokat hozzunk a korábbi rendelkezésekhez képest. A törvénymódosítás harmadik célja, hogy mindkét törvényt kiegészítsük a lakóépületekben és közös területeken a személyiségi jogokat, illetve a magánszférát sértő módon elhelyezett kamerarendszerek megfelelő létesítésének és üzemeltetésének szabályaival. Az új rendelkezés bevezetésével az ilyen rendszerek alkalmasak lesznek a közös használatú területeken elkövetett jogellenes cselekmények rögzítésére, a személyiségi jog tiszteletben tartása mellett. A törvény javaslattal megállapított rendelkezések közül szeretném kiemelni a vállalkozások segítését szolgáló és a társasházakra az ez év január 2án bevezetett új rendelkezéseknek a lakásszövetkezetekre való kiterjesztését is. Ezáltal a lakásszövetkezeti épületben lévő, nem lakás céljára szolgáló helyiségekre is irányadó lesz az, hogy új fő szabályként nem kell kérni a közgyűlés hozzájárulását a vállalkozói tevékenység megváltoztatásához vagy új tevékenység megkezdéséhez. A javaslat szerint a lakásszövetkezeti célra nem szükséges helyiségek a lakásszövetkezeti tag vagy nem tag tulajdonosok tulajdonába is átadhatóak lesznek, ami újabb segítséget ad a vállalkozások tevékenységének megkezdéséhez és folytatásához. A törvényjavaslat határidőt szab az üdülő, nyugdíjasházi szövetkezetekben a használati jogviszony megszüntetése után a lakás, illetve üdülőegység kiürítésére; a mielőbbi hasznosításának ez a lehetősége is segíti a vállalkozásokat, ami különösen az üdülőszövetkezetek részére eredményezhet reményeink szerint több letbevételt. A törvényjavaslat a lakásszövetkezetre is meghatározza a fenntartási költségek megfizetését célzó új rendelkezéseket. A lakásszövetkezetekre is irányadó lesz a korábbi 6 helyett 3 havi hátralék esetén a jelzálogjog bevezethetősége és az első b írósági tárgyalás 30 napon belüli kitűzése. Ennek tükrében, tisztelt Országgyűlés, összességében elmondható, hogy a módosítások és az új rendelkezések a jogbiztonságot, a jobb és szakszerűbb működtetést, a peres eljárások megelőzését szolgálják. Ennek tükr ében kérem önöket, hogy a beterjesztett javaslatot támogassák. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
