Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 17 (92. szám) - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és egyes törvények pénzügyi bűncselekményekkel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. SZAKÁCS IMRE (Fidesz):
3476 vagy milyen mértékűek ezek a csalások, hogy érdemese emiatt törvényt módosítani, vagy pedig ezek igaz ából csak városi legendák, és nem érik el azt a szintet, amire ehhez szükség volna; illetve ha ez a jelenség létezik, akkor milyen társadalmi csoportok és milyen motivációk miatt követik el. Tehát egy ilyen hatástanulmányt szerettek volna látni, és ezt sér elmezi az MSZP, hogy ilyen hatástanulmány nem lett letéve. Az LMP részéről pedig mindenképpen felmerült az, hogy gyakorlatilag büntet a kormányzat, viszont lehetőséget nem nagyon ad azon emberek számára, akik adott esetben ilyen csalásra folyamodnak, gyako rlatilag nem komplexen kezeli az egész folyamatot, csak a büntetési tételeket látjuk vagy látják folyamatosan a törvénykezés részéről, viszont megoldási javaslatokat sokkal kevésbé. Még talán annyit tennék hozzá, hogy ezek az események, az ilyen bűncselekm ények azért valószínűleg követhetők, hiszen például orvosi igazolásokat ki szoktak adni, és különböző módszerek volnának arra, hogy erre valamilyen jellegű felmérést lehessen végezni, és valóban ilyen jellegű felmérés még nem született, és nem tudott ilyet produkálni a kormányzat. Ezek voltak a kisebbségi vélemények röviden. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) (16.50) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek. Először az írásban bejelentkezett képviselő uraknak adok szót, azok közül is elsőként Szakács Imre képviselő úrnak, a Fideszképviselőcsoport előadójának. Parancsoljon, képviselő úr! DR. SZAKÁCS IMRE (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő T/3006. számú törvényjavaslat, amely a büntető törvénykönyv módosítását tartalmazza, akár a sorrendben vehető büntető törvénykönyvi módosítások egyike is lehetne, hiszen az elmúlt 8 évben Magyarországon olyan közállapotok v alósultak meg, amelyeknek a kezelése, egyik lehetséges kezelése ezeknek a cselekményeknek a büntető törvénykönyvben való megjelenítése vagy szigorítása. Ugyanakkor ez csak a látszat. Ennek a mostani előterjesztésnek sokkal nagyobb a jelentősége, hiszen a k özvagyont, a költségvetést, azt a pénzügyi alapot próbálja a büntetőjog eszközeivel védeni a javaslat, amely az elmúlt 8 évben úgymond szabad préda volt, mindenki fosztogathatta, és kevés jogkövetkezmény csatlakozott hozzá. Én azt gondolom, hogy a kormányn ak ez a javaslata mindenképp figyelemre méltó, hiszen megpróbálja azokat az elkövetési formákat nevesíteni, amelyek egyébként eddig is büntethetők voltak, hiszen amennyiben beszorítható volt a csalás tényállásába, ez alapján az eljárást az illetékes szerve k elindíthatták ezekben az ügyekben. De nem volt megnevezve, nevesítve az a jogi tárgy, amelyet védeni kell, nevezetesen az ország költségvetése. Az ország költségvetése az adófizetők, illetőleg a különböző cégek befizetéseiből, egyéb állami bevételekből á ll össze, és az országos költségvetés ad fedezetet arra, hogy az ország működjön; azoknak a közszolgáltatásoknak, amelyeket az állam, az önkormányzatok nyújtanak az állampolgárok, a családok felé, a fedezetét biztosítsa. Hogyha ennek az ellenőrizetlen és b üntetlen csipegetése, fosztogatása megtörténhet, akkor nagyon komoly problémák alakulhatnak ki. A kormány a költségvetés védelmét megpróbálta különböző eszközökkel megoldani az elmúlt évben. Most került sor a Btk. módosításán keresztül azoknak az egyébként egyenként talán nem túl nagy összegű, de összességében azért jelentős kárt okozó csalásoknak a büntetésére, amelyeket a felvezetőben mind az államtitkár úr, mind pedig képviselőtársaim elmondtak. Fontos dolog, hogy itt nemcsak a táppénzcsalásról van szó, ez is egy fontos eleme, hiszen talán a képviselőtársaim és a parlament ülését figyelemmel kísérők ismeretségi körében is nemegyszer előfordult, hogy ha valakinek munkahelyi konfliktusa volt, akkor az egyik könnyű - úgymond - kibúvó az volt, hogyha táppénzr e megy, és ezalatt a munkáltatója részéről érinthetetlen volt, megfelelő védettséget élvezett, és még némi jövedelemre is szert tett. Nem csak a táppénzcsalásról
