Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 17 (92. szám) - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és egyes törvények pénzügyi bűncselekményekkel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. IPKOVICH GYÖRGY, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - LAKATOSNÉ SIRA MAGDOLNA, az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság előadója:
3474 Köszönöm szépen, képviselő úr. Az alkotmányügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetésére Ipkovich György képviselő úrnak ad ok szót. Parancsoljon, képviselő úr! (16.40) DR. IPKOVICH GYÖRGY , az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagy öröm és megtisztel tetés számomra, hogy a bizottság kisebbségi véleményét mondhatom el, és ezt azért emelem ki, mert ha a Fideszfrakciónak szokásává válik, amit legutóbb az alkotmányügyi bizottságban csinált, hogy megvonja a lehetőséget a kisebbségi vélemény kialakítására, akkor szomorúan kell megállapítanom, hogy egy kihalófélben lévő parlamenti műfaj egyik utolsó képviselője vagyok. A kisebbségi vélemény szerint a szakmai és a szakmai eljárási szabályokat be nem tartva terjesztette elő az előterjesztő ezt a jogszabályt. Sz akmailag meg nem indokolt, ugyanakkor erős politikai célzattal beterjesztett jogszabállyal állunk szemben, ezért annak a megtárgyalását nem javasoljuk, és az általános büntetőjogi reformba való illesztését tartanánk szükségesnek, de ennek a részletesebb ki fejtését vezérszónoki előadásomban kívánom megtenni. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Az ifjúsági bizottság véleményét Lakatosné Sira Magdolna képviselő ass zony ismerteti. Képviselő asszony, parancsoljon, öné a szó. LAKATOSNÉ SIRA MAGDOLNA , az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ifjúsági bizottság többségi véleménye az alábbiakat fogalmazza meg. Az új költségvetési csalás törvényi tényállása megalkotásának célja, hogy következetesebbé és hatékonyabbá tegye a büntető törvénykönyvet a költségvetést károsító bűncselekmények vonatkozásában. A költségvetést megk árosító bűncselekmények jelentős számára tekintettel indokolt, hogy a jogalkotó immár magát a költségvetést állítsa a védelem fókuszába, és az elkövetési magatartást a lehető legabsztraktabb módon fogalmazza meg. Az új szabályozás így megszüntet számos kis kaput és visszaélési lehetőséget. A költségvetési csalás új tényállása egységesíti a korábban széttagolt bűncselekményi értékhatárokat, illetve az összes, a költségvetést megkárosító bűncselekményt egy cím alá vonja össze. A törvényjavaslat ezenkívül egysé ges, differenciált szankciórendszert vezet be. A költségvetési csalás új tényállása a bevételi oldalon a következő bűncselekményeket vonja össze: adócsalás, munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás, visszaélés jövedékkel, csempészet, áfára elköve tett csalás, a csalás minden olyan esete, amely a költségvetés sérelmével jár. A költségvetési csalás a kiadási oldalon az alábbi bűncselekményeket vonja össze: jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése, a csalás minden olyan esete, amely a költségvetés sérelmével jár. A kormányelőterjesztésből bizottságunkat leginkább a társadalombiztosítási és a szociális ellátórendszert kijátszó bűncselekményekre vonatkozó módosítások érintik. A kormány a kisebb vagyo ni hátrányt okozó, de tömegével előforduló táppénzcsalások és például a rokkantsági nyugdíjra elkövetett csalások megelőzése, illetve szankcionálása érdekében megalkotja a visszaélés társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással vétség törvé nyi tényállását. A fenti büntetőjogi tényállás megalkotására a célból került sor, hogy a társadalombiztosítási, különösen a szociális ellátórendszert megkárosító magatartások esetében már akkor is lehetőség nyíljon a büntetőjogi szankcionálásra, ha az okoz ott vagyoni hátrány nem éri el a költségvetési csalás megállapításához szükséges értékhatárt.
