Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 17 (92. szám) - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és egyes törvények pénzügyi bűncselekményekkel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3472 mindmind jogtechnikai és szakmai, valamint az elmúlt években tapasztalt gyakorlati okok miatt van szü kség. A kormány azért terjesztette önök elé ezt a javaslatot, mert szeretné a költségvetési pénzek és a költségvetés fokozottabb védelmét törvényi erővel is biztosítani. Az elmúlt órákban is hasonló kérdésekről volt itt vita, itt sincs másról szó, mint a k özteherviselésről és a közpénzekkel való felelős gazdálkodásról; ezek közül kiemelkedően a táppénzcsalások kérdéséről, a rokkantnyugdíjakkal kapcsolatban elkövetett csalások esetéről, amellyel kapcsolatban szeretném felhívni minden párt figyelmét, hogy vál asztási programjukban szerepelt. Hiszen a rokkantnyugdíjak visszanyesése egyrészről a Jobbik programjának 34., az LMP programjának pedig 101. oldalán szerepel, amit a kormány most itt beterjesztett, és amivel kapcsolatos ez a büntető törvénykönyvi módosítá s. Tehát mindkettőjük választási programjában expressis verbis szerepelt. Az áfacsalások elleni büntetőjogi védelmet pedig összehangoltabbá, éppen ezért fokozottabb hatékonyságúvá kívánjuk tenni a büntető törvénykönyv módosításával. Az elmúlt 20 év jogalka lmazási tapasztalatai azok, amelyek minket erre a törvénymódosításra indítottak, hiszen nagyon sok esetben egyre szaporodó büntetőjogi tényállások voltak a különböző költségvetési csalásokkal kapcsolatban. Éppen ezért úgy láttuk, hogy az eddigi egyes megje lenési formákra adott válaszok nem voltak teljes mértékben hatásosak. Az új költségvetési csalás mint bűncselekmény véleményünk szerint sokkal hatékonyabbá teszi a költségvetést megkárosító bűnözőkkel szembeni fellépést, másrészről sokkal következetesebb, mint a korábbiakban ez a szabályozás, az egységességével a széttagoltsághoz képest. Különböző módokat büntet egyaránt ez a törvénymódosító javaslat, mind a bevételi, mind a kiadási oldalon, ha valaki visszaél a közpénzekkel, alkalmasak lesznek ezek a tényá llások arra, hogy szankcionálni tudjuk az elkövetőket. Az eddigiek az egyes speciális elkövetési magatartásoknak egyegy szegmensét próbálták megfogni, most más a tényállás logikája, a költségvetést állítja a védelem fókuszába, a közpénzt, mindnyájunk pénz ét, az adófizetők pénzét. Igyekszik a legabsztraktabban megfogalmazni ezt a védett jogi tárgyat és az ehhez kapcsolódó elkövetési magatartást. Pontosan azért, hogy kiiktathasson minden kiskaput, hogy ne a cizellált, talán néhány esetben túl pontosan megfog almazott, ezért ittott kijátszható törvényi egyedi tényállások és jogszabályok legyenek azok, amelyeket a bírónak meg kell ítélnie, hanem ezeket a visszaélési lehetőségeket sokkal absztraktabb és általános módon... - védje a közpénzeket az új tényállás. V an ennek természetesen jogtechnikai alapja is, hiszen az eddigi bírói gyakorlatban kényszer vagy automatikus halmazat jött létre, amikor valaki egy elkövetési magatartást hajtott végre. Ehhez képest itt egy törvényi egységet teremt meg maga az új büntető t örvénykönyv, így a rokon tényállások közötti halmazat nem állítható föl, és a különbözőségek kiküszöbölésére is sor kerül az egyes tényállási elemek között. Hiszen, mivel mondtam, hogy toldozgatvafoldozgatva került be egyegy újabb tényállás a büntető tör vénykönyvnek ebbe a fejezetébe, ezért egyes esetekben másmás az értékhatárok terjedelme. Vagy ha például két bűncselekményt összehasonlítunk, az Európai Közösség költségvetésének védelmében a gazdálkodó szervezet vezetőjének felmerülhetett a felelőssége, de ha ugyanezt a bűncselekményt a magyar költségvetéssel szemben követte el, ugyanez a felelősségi típus nem valósult meg. Most az ezek közötti különbözőség, hogy mondjuk, szigorúbb a védelme egy európai uniós pénzügyi érdeknek, mint a magyar pénzügyi érde knek, megszűnik. Ezen kívül a javaslat az értékhatárokat is egységesíti, és ezt az egész bűncselekmény csomagot egy cím alá vonja. Ugyanakkor végül megszünteti a szankciók indokolatlan kuszaságát, és egységes, de differenciált szankciórendszert vezet be. A másik része a javaslatnak a táppénz- és társadalombiztosítási csalásokkal kapcsolatos. Itt olyan bűncselekményekről van szó, amelyek értéke jóval kisebb az előzőeknél, ugyanakkor a gyakorisága sokkal nagyobb. Ezek tömegesen előforduló, a szociális ellátás i rendszert kijátszó, különböző kisebb értékű bűncselekmények, amelyekkel kapcsolatban szintén fontos a hatékony fellépés, és fontos
