Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 17 (92. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek az alaptörvénnyel összefüggő egyes átmeneti rendelkezések megalkotása érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. tör... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - SNEIDER TAMÁS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
3461 Nos, én úgy gondolom, ahelyett, hogy a folyamatos megszorítások elindulnának, és a nyugdíjasokat rémisztgetnék, ehelyett éppenséggel a nyugdíjtudatosság elmélyítésével kellene f oglalkozniuk önöknek, azzal, hogy az emberek, a lakosság valóban tudatosan fizesse a nyugdíját, és ne kelljen félnie, hogy egyszer csak egyetlenegy tollvonással hirtelen bármilyen kormány el fogja venni tőle ezt a 100 százalékig biztosnak tekintett jövedel met. Nos, a Jobbik egy tisztességes, egyéni számlán alapuló, forintban meghatározott nyugdíjrendszerre szeretne áttérni. Ezt azért szeretném kiemelni, mert ugyan önök már mondják azt, hogy az egyéni számlát be kell vezetni, de egyébként ami mögötte van, az a kommunikáció a teljes fejetlenséget mutatja. Nekem egyébként fogalmam sincs, hogy az önök soraiban ki lenne itt az agytröszt, hogy úgy fogalmazzak, a nyugdíjpolitikával kapcsolatban. Teljes értetlenség, teljes káosz található ezen a területen, mert amik or önök azt mondják, hogy ugyan bevezetjük mi az egyéni számla rendszerét, viszont azt is hozzáteszik, hogy mindig csak annyi nyugdíjat fogunk kifizetni, amennyi járulék be fog folyni az éppen aktuális évben az államkasszába, akkor a kettő teljes mértékben kizárja egymást, mert az egyéni számla pontosan arról szól, hogy én mindig tudjam, mennyit fizettem be, és az nem biztos, hogy egyezni fog azzal, amit majd 2030 év múlva mások fognak befizetni éppen aktuálisan nyugdíjjárulékként. Nos, ezt csak azért jegy zem meg, hogy mindenki tisztában legyen vele, önök is, hogy szerintem a nyugdíjfronton nagyon rosszul állnak, mármint szellemi szinten, és ezt nagyon sajnálom, mert ez óriási problémákat fog okozni az elkövetkező időszakban, az elkövetkező hónapokban, évek ben. Nos, a másik érdekes gondolat az, ami itt felvetődött, Balsai István képviselő úr mondta el, hogy senki nem akarja kiterjeszteni ugyebár 600 ezer nyugdíjasra ezt a rendszert, ő ilyenről nem tud. Nagy a baj, még nagyobb a baj, mint az előbb mondtam, ug yanis ez azt jelenti, hogy nem olvasta a Széll Kálmántervet Balsai képviselőtársam, pedig ő az egyik vezetője ugyebár a Jobbikfrakciónak (Derültség.), egyik prominens személyisége . Mi is van a Széll Kálmá ntervben? Egyetlenegy mondat: nyugdíj Magyarországon ezentúl csak az a járandóság lehet, amelyet a nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállalónak biztosítunk. Kész! Ez egy teljesen értelmes mondat, vagyis aki a 65. évét betölti, ez van a Széll Kálmántervben, úgyhogy amikor arról beszélünk, teljes joggal, hogy önök 600 ezer embernek kívánják a nyugdíját elvenni, akkor csak az önök által leírt, megfogalmazott gondolatra pontosan reagálunk szó szerinti leírásban. Nos, egyébként csak megjegyzem: itt a “biztosítun k” szó van, ez már önmagában is egyébként jellemzi azt, hogy azért az önök kormánya kegyúri jogként gondol arra, hogy kifizetjük majd a nyugdíjakat, és nem úgy, hogy ezek szerzett jogok, amiket nem lehetne amolyan úrként adott esetben megadni vagy éppen el venni. Nos, én úgy gondolom, akkor, amikor a rendszer anomáliáiról és problémáiról beszélünk, akkor egyértelműen el kell mondani, kik is követnek el itt bűncselekményeket, mely társadalmi csoport az, amelyik elsősorban visszaél példának okáért a rokkantság i nyugdíj intézményével. Engedjék meg, hogy az önök egyik lapjából, a Heti Válaszból idézzek, 2009ben jelent meg ez az írás. Hogyan is működik ma Magyarországon a rokkantnyugdíjaztatás bizonyos területeken, sajnos az ország nagyon jelentős részén? Idézem: “Egy hétig ne borotválkozz, víz közelébe se menj, a bizottság előtt csináld össze magad, mindent mondj, csupán arra ne felelj, amit kérdeznek. Meglásd, csak annyit mondanak, állj meg az ajtónál, és már le is vagy százalékolva.” Ez volt a recept, mondja Ny isztor Ferenc, Nyírmihálydi polgármestere. Egy következő mondatban erről van szó: “Négy éve tűnt fel a gyámhivatalnak, hogy egy itteni lakos értelmi fogyatékossága miatt rokkantjáradékot kap, de közben maga gondoskodik több gyermekéről, elvégezte a 8 által ánost, és jogosítványt is szerzett. Kiderült, hogy a 2100 lelkes faluból 138an élnek rokkantjáradékból. A hasonló méretű településeken 810 esetet szoktak egyébként regisztrálni ilyen esetben. A 450 felnőtt roma közül csaknem minden harmadik rokkantjáradé kos.”
