Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 17 (92. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek az alaptörvénnyel összefüggő egyes átmeneti rendelkezések megalkotása érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. tör... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - TALABÉR MÁRTA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3447 felvehetik a nyugdíjukat is mindaddig, amíg a kereseti korlátot ismét el nem érik. Mi a nyugdíj célja ezekben az esetekben? Jövedelemkiegészítés. Az utóbbi napokban számos fórumon hangzottak el érvek a fegyveresek korked vezményének megőrzése mellett, általában a tűzoltókat helyezve előtérbe, hiszen az ő társadalmi megítélésük, munkájuk elismertsége - egészen a legutóbbi zászlóégetésig és füstbombázásig - talán a legnagyobb volt a szolgálati nyugdíjra jogosultak közül. E k ét nyugdíjazási formát azonban nem szabad összekeverni, mert mindkettőnek más a célja, mások a jogosultsági feltételei. Nézzük a különbségeket! A korkedvezményes nyugdíj szabályait a nyugdíjtörvény tartalmazza, az a nyugdíjtörvény, amely a civilek nyugdíjj ogosultságáról szól. A lényege, hogy azok a munkavállalók, akik egészségre veszélyes munkakörökben dolgoznak, attól függően, hogy hány évet dolgoztak veszélyes munkakörben, korábban mehetnek nyugdíjba. Korkedvezményről beszélünk, vagyis azt kell vizsgálni, hogy a nyugdíjtörvényben meghatározott nyugdíjkorhatárhoz képest hány évvel fiatalabb életkorban mehet valaki nyugdíjba. E rendszernek számos hibája van, felülvizsgálatra szorul, hiszen nem az a cél, hogy hagyjuk megbetegedni az embereket a munkában, hogy fiatalon nyugdíjba engedjük őket, hanem az, hogy egészségesen éljék meg a nyugdíjas életkort. Az is furcsasága e rendszernek, hogy aki előbb mehet nyugdíjba, mert elfáradt, az másnap akár ugyanabban a károsító munkakörben tovább dolgozhat korkedvezményes nyugdíjasként. Miben tér el ettől a szolgálati nyugdíj? Mindenben. A fegyveresek, és itt nemcsak a ténylegesen fegyverforgatókról van szó, hanem azokat a feladatokat ellátó személyekről, akik életük árán is kötelesek a parancsot teljesíteni, a feladatot el látni, rendőrök, börtönőrök, polgári védelemben dolgozók, vámosok és a legtöbbet emlegetett tűzoltók, valamint katonák tartoznak e körbe. Nyugdíjjogosultságuk jellemzője, hogy esetükben is létezik nyugdíjkorhatár, ez a szolgálati felső korhatárral azonos, jelenleg 57 év, amely a következő években, amikor a civilek nyugdíjkorhatára emelkedni fog, szintén emelkedik. A törvények azt írják elő, hogy a fegyveresek a mindenkori nyugdíjkorhatárnál öt évvel alacsonyabb életkorban mehetnek nyugdíjba. Hogyan lesznek nyugdíjasok mégis negyvenes éveikben? Ez egy külön szabály a fegyveresek jogállási törvényeiben, amely lehetővé teszi, hogy például a rendőr vagy katona, aki 25 év szolgálati viszonyt teljesített, egyéb feltételek fennállása esetén korhatárra tekintet nélk ül nyugdíjba menjen. Nem korkedvezmény tehát, mert a korhatárnak ebben az esetben nincs szerepe. Aki 25 év szolgálati viszonyt teljesített és egészségügyi szempontból alkalmatlan vagy egy átszervezés során létszám felettivé vált, nyugdíjba küldték. Miért r ossz ez a rendszer? Fiatal, életerős, tanult embereket enged ki olyan területekről, ahol a speciális szakmai tudás mellett a szervezet, a függelmi viszonyok ismerete, a szolgálati szabályzat pontos tudása olyan többlet, amelyet a szolgálatba lépő újaknak m eg kell tanulniuk. A szolgálati nyugdíjasokon belül gyakran összekeverik az egészségügyi szempontból alkalmatlan és a rokkant fogalmát is. Ez is két külön személyi kört fed le, csak azért kell megemlíteni, mert a nyugdíjrendszerben a szakmai és szolgálati nyugdíjakban, a foglalkoztatáspolitikai célú nyugellátással összefüggésben számos fogalom foglalt, és azokat meg kell próbálni pontosan használni. Mit is nevezünk korengedményes nyugdíjnak? A korengedményes nyugdíj egy foglalkoztatáspolitikai célú eszköz. A nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül a foglalkoztató és a munkavállaló megállapodik a nyugdíjazásról, a foglalkoztató a nyugdíj összegét az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárig előre, egy összegben befizeti. E befizetés terhére folyósítja a nyugdíjfolyósító a nyugdíjat. A korengedmény a korkedvezménnyel együtt is érvényesíthető, így ha valaki egészségre veszélyes munkát végzett, például húsz évig ipari röntgenes volt, és emiatt szerzett négy év korkedvezményt, a 62 éves nyugdíjkorhatárnál n égy évvel előbb, 58 évesen mehetne nyugdíjba. Ha a munkáltatója korengedményes nyugdíjba akarta küldeni, mert már nem szeretné
