Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 17 (92. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek az alaptörvénnyel összefüggő egyes átmeneti rendelkezések megalkotása érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. tör... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
3438 Tisztelt Képviselőtársaim! Ezekkel kívánom röviden indokolni az előterjesztést előterjesztő képviselőtársaim nevében is, ehhez kére m a támogatásukat, és köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megkérdezem a kormányt képviselő Rétvári Bence államtitkár urat, kíváne felszólalni a vitában. Igen, öné a szó 15 perces időkeretben. DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Röviden szeretném indokolni önöknek, hogy miért támogatja a kormány a képviselő hölgy és urak ezen önálló indítványát. Először is érdemes tisztázni pontosan azt, amit Balsai képviselőtársam is mondott, hogy az alkotmánybírósági törvényben az alkotmánynak az Alkotmánybírósággal kapcsolatos rendelkezéseivel kapcsolatban mit tartalmaz a jogszabály és ez miért lesz hasznos Mag yarország állampolgárainak. Pontosan azért jó ez a létszámbővítés, pontosan azért jó ennek az előrehozatala már július 11éig, mert mindannyian tudjuk, hogy az Alkotmánybíróság nagyon sokféle ügyben nagyon nagy ügyhátralékkal rendelkezik, és ezek ledolgozá sára, nyilvánvalóan akár háromfős tanácsok összeállítására, akár a teljes ülés előtti tárgyalására hasznos, ha minél hamarabb megvannak az új alkotmánybírók, mert elősegíthetik az ügyhátralék ledolgozását. Másrészről újfajta ügyei lesznek január 1jétől az Alkotmánybíróságnak. Nem pusztán egy absztrakt jogi szemlélet szerint fogja vizsgálni a törvényeket, hanem konkrét jogsértéseket kell hogy vizsgáljon, és konkrét bírósági ítéleteket semmisíthet meg akár. Éppen ezért szükség van a konkrét és gyakorlott bír óknak vagy ennek a szemléletnek a minél hamarabbi bevonására az Alkotmánybíróság gyakorlatába. Ezért indokolt a módosításnak ez a része, amivel a képviselő úr is kezdte az expozéját. A másik résszel kapcsolatban, amely valóban nagyobb visszhangot váltott k i, érdemes azt tisztáznunk a legelején, hogy mire nem irányul az a javaslat, amit nagyon sokan mondtak, nagyon sokan riogatnak ezzel. Természetesen semmifajta veszélyben nincsen senki, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte, és úgy, azt betöltve kapja meg a nyugellátását. Semmifajta veszély nem leselkedik azokra, akik ez előtt 5 évvel vannak, tehát egyfajta védett korban vannak, a nyugdíjkorhatárt megelőző 5 évvel, tehát 57 éves korukat már betöltötték. Nyilván nem vonatkozik, ahogy a képviselő úr is mondt a, sem bányászokra, sem vegyészekre, sem olyan művészekre, akikre speciális jogszabályok eddig is hatályban voltak. Szintén nem vonatkozik azokra, akik valóban munkaképtelenek, akik egészségügyi állapotuk vagy másfajta fogyatékuk miatt nem képesek munkavég zésre, valóban akár munkájuk, akár attól különböző körülmény miatt nem képesek arra, hogy munkát végezzenek, illetőleg nem kell senkinek attól félni, hogy ettől valaki tömegesen munkanélkülivé válik, vagy tömegesen elveszti a juttatását vagy az csökkenni f og, hiszen ezt szintén nem tartalmazza ez a javaslat. Mire irányul viszont az előttünk fekvő alkotmány- és törvénymódosítás? Arra irányul, amit minden párt a kampányban nagyon hangosan hangoztatott, hogy a nyugdíjrendszert, a rokkantnyugdíjrendszert úgy ke ll áttekintenie majd a választásokon nyerő pártnak, hogy azok, akik munkaképesek, ne segélyekből éljenek, ne nyugdíjnak álcázott szociális juttatásokból, hanem munkából éljenek. Minden párt, amelyik itt ül, a választási kampányban elmondta, hogy neki ez cé lja. A társadalmi igazságosság jegyében, a jogszerűség jegyében azt szeretné elérni, ha kormányra kerül, hogy ezek a juttatások - (A kormánypárti frakciók felé pillantva:) látom, most is bólintanak képviselőtársaim - azoknak járjanak, akik valóban munkakép telenek, akik vagy idős koruknál fogva vagy egyéb fizikai adottságaiknál fogva nem képesek a munkavégzésre. Ne más helyett, ne a munkanélküliség helyett vagy ne a szociális juttatások helyett járjanak különböző nyugellátások, hanem valóban azoknak, akik ez t élethelyzetüknél fogva megérdemlik, vagy a társadalmi újraelosztó rendszerben részükre ezt a juttatást folyósítani kell.
