Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 17 (92. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek az alaptörvénnyel összefüggő egyes átmeneti rendelkezések megalkotása érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. tör... - HEGEDŰS LORÁNTNÉ jegyző: - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz), a napirendi pont előadója:
3436 ez különösebben hosszabb indokolást nem igényel. Annál inkább fontos arra rámutatnom, amelyet az alkotmány módosítása is tartalmaz, hogy tudniillik az alkotmánymódosításnak az ezzel kapcsolatos rendelkezése 2011. szept ember 1jén lépne hatályba. Ennek az az oka, és erről az 5. § tesz említést, miszerint az Országgyűlésnek a mostani tavaszi, illetőleg esetlegesen meghosszabbítandó nyári ülésszakának befejezéséig - itt egy kicsit bőkezűek voltunk , július 31éig, szándék aink szerint azonban ennek korábban vége lenne, tehát mondjuk, legkésőbb július közepéig, meg kell választani a már tavaly gyakorolt alkotmánybírójelöléssel kapcsolatos szabályok alapján azokat az alkotmánybírókat, akik újonnan válnak az Alkotmánybíróság tagjává, illetőleg a már korábban hiányzó alkotmánybíró személyét is pótolni kell. Tehát mindösszesen ilyen értelemben öt alkotmánybíró jelölésére kerül majd sor; illetve jelölt több is lehet, de öt személy megválasztására kerülhet sor. Az elfogadott alapt örvénnyel összhangban ugyancsak az Országgyűlés dönt, tehát első ízben az Alkotmánybíróság 1989ben létesített jogi szabályozása óta az elnököt - és csak az elnököt, az elnökhelyettest nem - az Országgyűlés fogja választani. Ezt sokan még annak idején, az alaptörvény vitája során kifogásolták. Arra szeretnék rámutatni, hogy Európában - már ahol van alkotmánybíróság - felváltva, hol a törvényhozás választja az elnököt, hol pedig az alkotmánybíróság, tehát az alkotmánybírák maguk közül választanak. El kell mo ndanom azok kedvéért, akik nem vettek részt 1989ben a politikai tárgyalásokon, emlékeztetném őket arra, hogy az első felállású Alkotmánybíróság ideiglenesen 5 tagból állt. 1989ben az akkori, tehát a szabad választásokat megelőző Országgyűlés fogadta el a z alkotmánybírósági törvényt, és így került arra sor, hogy öt alkotmánybírót megválasztottak, akik meg is kezdték működésüket. Tekintettel arra, hogy a szabad választásokat megelőzően az akkori ellenzéki pártok, amelyhez jó magam is tartoztam - és itt a Házban is többen vagyunk ilyen indíttatásúak , nem bíztak abban, helyesen, hogy az akkori Országgyűlés, tehát az 1990ig funkcionáló Országgyűlés válassza meg annak az öt személynek a valamelyikét az Alkotmánybíróság elnökévé , akiknek az összetételét - erre is szeretnék emlékeztetni - sajátos politikai jelölés előzte meg, kettőt az Ellenzéki Kerekasztal, kettőt az akkori - mondjuk így - Némethkormány, egy személyt pedig ilyen semleges félként közös jelöltként választott meg a z akkori Országgyűlés. Tekintettel tehát az előbb elmondottakra, akkor az a szabályozás lépett életbe, mint ami most van - szándékaink szerint már nem sokáig , hogy az Alkotmánybíróság saját tagjai közül választ elnököt. Ez így is történt, és érdekes módo n az akkoriban kilenc évre - majd ez is meg fog változni - szóló alkotmánybírósági mandátum mintegy rotációs alapon azt a lehetőséget kínálta, hogy hároméves időtartamra válasszák az elnököt. Erre nem mindig került sor, hogy változás legyen az elnök személ yében, de mégis ez a fajta rotációs elv álláspontunk szerint - mármint Lázár János, Talabér Márta, valamint a saját álláspontom szerint - nem igazán teszi lehetővé az Alkotmánybíróság stabil irányítását, különös tekintettel arra, hogy ha most az új szabály ozás szerint 12 évre fog szólni a mandátum. Tehát ezzel kívánom indokolni, hogy az Alkotmánybíróság öt tagját, valamint az Alkotmánybíróság elnökét is természetszerűleg az Országgyűlés válassza meg a fent említett és az alkotmánymódosításban írt határidőig . Természetesen ezzel kapcsolatban módosítani kellett az Alkotmánybíróságról szóló törvénynek a nyelvtani értelemben ezzel ellentétes szabályait, hiszen ott elnökről és elnökhelyettesről, tehát többes számról beszélt, ezeket a nyelvtani helyzetnek, illetől eg a politikai szándéknak megfelelő nyelvtani megoldásként változtatni kell. Végezetül az alkotmánymódosítás legnagyobb visszhangot kiváltó pontjára szeretnék rátérni, amely tehát az alkotmánymódosító indítványunk 2. §a szerint úgy szól, hogy a jelenlegi alkotmányt kiegészíti. Mint tudják, a jelenlegi alkotmányban a 70/E. § rendelkezik úgy általában a társadalombiztosításról és a nyugdíjrendszerről. Az ott írtak meghagyásával egy (3) bekezdéssel egészülne ki ez a jelenleg hatályos szabályozás, amely nem tö bbet és nem kevesebbet tartalmaz, mint azt, hogy az ellátáshoz való jog az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött és egyébként a nyugellátás törvényi feltételeinek megfelelő személyre terjed ki, azonban szeretném felhívni a
