Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 17 (92. szám) - A világörökségről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz):
3410 A Fertőtáj, amely - hasonlóan az Aggtelekikarszthoz - szintén két ország közös világörökségi helyszíne, az osztrák oldallal egy időben, 2001ben kapo tt világörökségi címet. Tisztelt Elnök Úr! Végül végigtekintvén a magyarországi világörökség helyszínein, úgy vélem, hogy nyolcadikként 2002ben TokajHegyaljára, a legjobb helyre esett a döntőbírák választása, amely szerint: “a tájjal összeforrottságban é lő ember sok évszázados kapcsolatrendszere, amely ma is továbbél”. Tehát azt is mondhatnánk, hogy a tényezők páratlan együttállása adja meg ezt a csodát: az őshonos szőlő, a gazdag vulkáni örökség, az egyedi mikroklíma, az aszúsodást előidéző nemespenész, aztán az itt élők sajátos borkészítési eljárása és érlelése. A természet és az ember együttes csodája ez. Nem véletlen, hogy a világon 1737 óta TokajHegyalja volt az első zárt történelmi borvidék. S hogyan fogalmazhatnék egyszerűbben? Talán úgy, hogy mi e z a csoda? Nos, ez a tokaji aszú, amit itt tartok a kezemben (Felemel egy palackot.) , mert ebben az aszúban benne van mindaz az indoklás, ami a világörökség védelmére való felvétel alapjául szolgált. Vagyis, tisztelt képviselőtársaim, ez az üveg aszú nem m ás, mint a hely, a táj és az ember évezredes összetartozásának a mai élő tanúja - és a tokaji borvidéken a szőlőművelés, a borkultúra évszázados tapasztalatai ma is élőek. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt szeretném, hogy az előbb felsorolt kulturális, termés zeti és szellemi értékeink mögött észrevennénk az azt létrehozó, fenntartó és gondozó embert, a világörökségi helyszíneken működő közösségeket és a vidék Magyarországát. Hiszen a vidéki világörökségi helyszíneken, leszámítva most Budapestet és Pécset, köze l 350 ezer ember él, és az előttünk fekvő világörökségi törvény nemcsak a kulturális, természeti és szellemi értékekről, azok megóvásáról, hanem ezekről az emberekről, a vidékMagyarország egyik jelentős szeletéről is szól. Arról is szól, hogy végre tudnake az ott élő emberek és közösségek, önkormányzatok élni a kulturális értékeikkel és a világörökségi címmel. Igen, az elmúlt időszakban, az évek során többször megkérdezték tőlem TokajHegyalján is, hogy képviselő úr, minek egyáltalán alkotni az új világör ökségi helyszínekről egy törvényt. Hiszen a világörökségi területek már eleve védettek, ahogy látjuk a törvény tervezetében is, a különböző kulturális örökség- és természetvédelmi törvények által. Nos, a válaszom az előző mondatomban rejlik: a törvény fő c élja nem csupán az értékvédelemnek a megerősítése, hanem az, hogy a világörökségi helyszínek végre egy olyan pályára kerülhessenek, ahol a világörökségi értékek válhatnak a térség fejlesztéspolitikai motorjává, nem pedig hátrányává, ahogy sokan korábban ké pzelték. Azt is mondhatnám, hogy a világörökségi törvény elfogadásával - annak céljaiból és szakmai tartalmából következve, Budapestet és Pécset újra leszámítva - a vidéki Magyarország hat új területe kap egyedülálló esélyt arra, hogy állami akarattal és t ámogatással megerősítve újraszervezze önmagát, és lehetőséget kapjon a kulturális értékeivel való gazdálkodásra. De hát mit is jelent ez a gyakorlatban, tisztelt képviselőtársaim? - mert ezt is sokszor megkérdezik tőlünk a polgá rok. Hogyan lesz a világörökségi címből és a világörökségi törvényből több munkahely az említett területen, a vidék Magyarországán? Miért fog a világörökségi cím és a világörökségi törvény nyomán a helyi fiatalság és a helyi értelmiség, mondjuk, a szülőföl djén maradni? Miként fognak a helyi közösségek, a helyi társadalmak újra úgy megerősödni ezeken a világörökségi helyszíneken, hogy ne csak arra fussa továbbra is az energiájukból, hogy fenntartsák vagy éppen a leromlástól óvják meg az értékeiket, hanem a g azdasági, a kiszámítható stabilitás alapján újra kultúraformáló, kultúrát létrehozó erővé váljanak? Engedjék meg, hogy a válaszokat, amelyek sok szempontból minden világörökségi helyszínre igazak lehetnek, a saját szűkebb pátriámból, TokajHegyaljáról adja m meg. Hol is tart ma ez a borvidék? Hát lássuk röviden!
