Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 17 (92. szám) - A világörökségről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - JÁVOR BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről:
3400 Nem csak a törvény az, ami persze ezekben az ügyekben hatékony tud lenni. A korábban felsorolt, szinte valamennyi esetben, ha visszagondolunk, és itt Pálffy képviselőtársam má r utalt rá, hogy valószínűleg ezt a témát elő fogjuk hozni, civilek hívták fel a figyelmet a kulturális örökség sérelmére. Civil szervezetek voltak, akik kitartó munkával küzdöttek azért, hogy ne épüljön meg a budai alsó rakparton egy kétszer kétsávos autó sztráda, hogy amit lehet, őrizzünk meg a BelsőErzsébetváros városképéből, hogy a Bécsi utcai beruházás ne valósuljon meg. Tehát ennek a kulturális örökségnek a megóvásában az eddigiekben is kiemelt szerepük volt a civil szervezeteknek, és majd a későbbiek ben szeretnék rátérni arra, hogy a jelenlegi törvény vajon kellő teret nyújte a civil szervezetek számára, hogy ezt a mindannyiunk szempontjából fontos és áldásos tevékenységet folytatni tudják. A törvény, amiről beszélünk, elhangzott a miniszteri expozéb an is, illetve L. Simon képviselőtársam részéről is, széles körű egyeztetés eredményképpen jött létre, és ez nagyon fontos, és nagyon üdvözlendő. Sajnálatosnak tartom, hogy ki kell emelni azt, hogy jelenleg Magyarországon olyan törvénnyel állunk szemben, a melynek széles körű szakmai egyeztetése volt, és nem ez a normális ügymenet az Országgyűlés munkájában. Ugyanakkor szeretném fölhívni a figyelmet arra, hogy a széles körű szakmai egyeztetés eredményeképpen létrejött szöveg változott, mielőtt beterjesztésre került az Országgyűlés elé. Nemhogy a szakmai egyeztetésen, de a közigazgatási egyeztetésen jóváhagyott szöveg is módosult, mire beterjesztésre került. Kikerültek belőle olyan elemek, amelyek megtartását vagy a szövegbe való visszaemelését elengedhetetlen nek tartom. (10.40) A törvény rendelkezései nagyon sok szempontból üdvözlendőek és támogatandóak. Csak három elemet emelnék ki. Sokat beszéltek erről már képviselőtársam, más frakciók vezérszónokai, de fontosnak tartom, hogy emeljük ki újra ezeket a pontok at, ahol nagyon előremutató elemek fedezhetők föl a törvényben. Az első a kezelési tervek kérdése. Kiemelten fontos, hogy ez nagyon határozottan megjelenik a törvényben: kezelési terveket kell készíteni, és ezeknek a kezelési terveknek tekintettel kell len ni a világörökség védelmére, a kulturális örökség védelmére, a természetvédelemre és más hatályos jogszabályokra. Megfelelő ilyen kezelési tervek esetén nem került volna sor azokra az esetekre, amelyeket a korábbiakban említettem, nem lehetett volna engedé lyt kiadni egy szerencsi szalmatüzelésű erőműre, nem lehetett volna átalakítani a BelsőErzsébetváros értékes épületegyüttesét úgy, ahogy az megtörtént. Tehát ezek a kezelési tervek, és az, hogy ezekkel összhangba kell hozni a területrendezési eszközöket i s, mindenképpen az egyik legfontosabb garanciái annak, hogy a törvény hatékonyan képes lesz megóvni a kulturális örökséget. A másik ezeknek a kezelési terveknek a végrehajtását ellátó gondnokságok intézménye. Erről is esett már szó, a részletekbe éppen ezé rt nem mennék bele. Kiemelten fontos, hogy megfelelő helyszíni tapasztalattal, kapcsolati rendszerrel, ismeretekkel rendelkező helyi gondnokságok legyenek azok, amelyek ezeket a kezelési terveket végre tudják hajtani és ki tudják kényszeríteni. Végül a har madik nagyon fontos elem a finanszírozás kérdése. Ennek nagyon örültem, és az LMPfrakció nagyon örült, hogy egy külön fejezet foglalkozik a finanszírozás kérdésével. Valóban, Magyarország a papíron és CDjogtárakban létező jogszabályok országa. Semmilyen törvény nem ér semmit, ha a végrehajtásához szükséges eszközök - akár intézményrendszerben, akár finanszírozásban - nem állnak mellette. Jóllehet, én egyetértek azzal, hogy ez a 400 millió forint önmagában nem lesz alkalmas a világörökségi helyszínek védel mére, ezzel együtt a hozzáállás, a szempontrendszer mindenképpen támogatandó, hogy a törvényben rendezni kívánja a jogalkotó a finanszírozás kérdését is. Egy kicsit belemenve a részletekbe a törvény egyes rendelkezéseit illetően. Említettem már, hogy a civ il szervezeteknek az eddigiekben is a kulturális örökség, a világörökség megóvásában kiemelten fontos szerepe volt. Szükséges volna, hogy ez a továbbiakban is így legyen. Ezt a jelenlegi törvényszöveg nem teszi lehetővé.
