Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak

2011. május 9 (89. szám) - Dr. Ipkovich György (MSZP) - a legfőbb ügyészhez - “Mennyi közpénzt fordítottak nyilvánvalóan megalapozatlan eljárások lefolytatására?” címmel - DR. IPKOVICH GYÖRGY (MSZP): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. IPKOVICH GYÖRGY (MSZP): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. POLT PÉTER legfőbb ügyész:

3020 Ipkovich György, az MSZP képviselő

je, azonnali kérdést kíván feltenni a legfőbb ügyésznek:

“Mennyi közpénzt fordítottak nyilvánvalóan megalapozatlan eljárások lefolytatására?” címmel. Ipkovich György képviselő urat illeti a szó. DR. IPKOVICH GYÖRGY (MSZP)

: Tisztelt elnök úr, köszönöm a szó

t. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Legfőbb

Ügyész Úr! Megfigyelhető, hogy a választási évben bizonyos bűncselekmények tekintetében

jelentősen megnő a kezdeményezett büntetőeljárások száma. Jellemzően egyes vagyon elleni

cselekmények - íg

y hűtlen kezelés, Btk. 319. §, hanyag kezelés, Btk. 320. § , valamint egyes hivatali bűncselekmények, például a Btk. 225. §ában írt hivatali visszaélés tekintetében szaporodnak meg a

feljelentések.

(Zaj.) A bűnüldöző hatóságok az esetek többségében elren

delik a nyomozást,

gondolván, hogy abból bajuk nem származhat, hisz a feljelentést általában politikusok teszik… ELNÖK (Balczó Zoltán)

: Képviselő úr, elnézését és a türelmét kérem. Tisztelt Képviselőtársaim! A legfőbb ügyész úr

szeretne válaszolni a számár

a írásban nem ismert kérdésre, amit most hall szóban először. Kérem,

tegyék lehetővé, hogy érthesse, és választ tudjon adni. Köszönöm. Kérem, képviselő úr, folytassa! DR. IPKOVICH GYÖRGY (MSZP)

: Köszönöm. Tehát úgy gondolják, abból bajuk nem származhat, ha elrendelik a nyomozást, hisz a

feljelentést általában politikusok teszik politikusok vagy ismeretlen tettes ellen. A semmisségi törvénnyel megfenyített rendőrség általában végeláthatatlan tanúkihallgatásba

kezd, költséges szakértői bizonyításokat folytat

le, majd az eljárást nem ritkán megszünteti. Tudunk

olyan extrém esetről, hogy egyetlen alkalommal több tucat feljelentést tett egy politikus. Ügyvédi

praxisban előfordul olyan büntetőügy, amely több mint ötszáz oldal nyomozati irat és számos

szakértői vél

emény után úgy kerül megszüntetésre, hogy az eljárást már a feljelentés alapján meg

kellett volna tagadni. Ezek az eljárások számos munkaórát, jelentős pénzt emésztenek fel az amúgy

is leterhelt és szűkös anyagiakkal rendelkező nyomozó hatóságnál. Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Vizsgáljae az ügyészség az ismertetett ügycsoportokban az

eredménytelen eljárások arányának alakulását? Vizsgáljae a tisztelt ügyészség az ilyen eljárásokban

felmerült költségek, nyomozói munkaórák alakulását? Kezdeményeze a hatóság

ilyen ügyekben a

feljelentő ellen hamis vád - Btk. 233. § - vagy hatóság félrevezetése - Btk. 237. § - miatt eljárást?

Törekszike az ilyen eljárások visszaszorítására? Vizsgáljae a tisztelt Legfőbb Ügyészség, hogy

mennyi közpénzt fordítunk nyilvánvalóan

megalapozatlan eljárások lefolytatására? Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm.

(Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán)

: Válaszadásra megadom a szót Polt Péter legfőbb ügyész úrnak. Öné a szó. DR. POLT PÉTER legfőbb ügyész

: Köszönöm szépen. Tisztelt

Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Sajnálom, hogy

képviselő úr hosszú ügyészi múltja ellenére feltette ezt a kérdést, illetve nem tudja rá a választ. Talán

némi magyarázatul szolgál, hogy képviselő úr 1990ben hagyta el az ügyészséget, pontosan akkor, amikor az ügyészség politikamentessé vált, és jogállami keretek között dolgozott tovább.

(Derültség

és taps a kormánypártok soraiban.) Csak azt tudom válaszolni erre, amit képviselő úrnak egyébként is tudnia kell: az ügyészség

akkor jár el, ha err

e törvény kötelezi, akkor viszont minden körülmények között eljár. (15.10) Ha tehát a törvény azt írja elő, hogy egy ügyben van gyanú, akkor el kell rendelni a nyomozást;

ha személyre szóló megalapozott gyanú, akkor gyanúsítottat is be kell vonni az eljárá

sba.