Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 14 (64. szám) - Képviselői vagyonnyilatkozatok benyújtásáról - Frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Kövér László): - DR. ORBÁN VIKTOR miniszterelnök:
31 Ujhelyi István: Lesz vagy nem lesz?) , és ö nöknek ismét módjuk lesz elmondani azt, amit ezzel kapcsolatban gondolnak, ezért az Európai Unióval most történő megbeszélések nem rekesztik ki önöket a törvény demokratikus vitájának lehetőségéből. Önök többször hiányolták már az eszközkezelő kérdését, il letve felállításának ügyét. Én magam is így vagyok ezzel, azonban szeretnék néhány megfontolást a figyelmükbe ajánlani. Először is a legfontosabb ügy, hogy a legközvetlenebb veszélyben lévőket a kilakoltatási moratórium segítségével fedél alatt tudjuk tart ani. Ugyanakkor mindannyian tudjuk, hogy ez hosszú távon nem megoldás, nekik sem, az érintett családoknak meg a bankrendszernek sem, hiszen nyilván ennek következtében, különösen a jelzálog alapú hitelekkel operáló bankok, hosszabb távon tarthatatlan helyz etbe fognak kerülni. Mi is keressük a megoldást, de azt senki se várja, hogy a kormány kiváltja a bankokat ezekből a kötelezettségekből. Tehát olyan megoldást kell találnunk, hogy az egész rendszer, az egész helyzet kezelésének költségeit tekintélyes részb en a bankszektornak kell viselnie. Az úgy könnyű lenne, ha bejelentenénk, hogy egyébként ezeket a rossz hiteleket átveszi a kormány, azt’ jó napot, és a bankok pedig szabadulnak egyetlen forint kockázatvállalás nélkül. Gondolom, ezt önök se akarják, márped ig egyelőre a bankoknak nem nagyon fűlik a foga olyan eszközkezelő megállapodáshoz vagy arról szóló megállapodáshoz, amellyel korrekt módon tudnánk megosztani a terheket köztük és a költségvetés között. Ezért arra kérem önöket, hogy ne nyomjanak bele bennü nket, ne nyomják bele a kormányt egy olyan megállapodásba, amely aránytalanul osztja meg a felelősséget a kialakult helyzetért, a költségvetés számára kedvezőtlenül, a pénzrendszer számára pedig kedvezően; ez nem volna helyes. Tárgyalnunk kell, és meg kell próbálnunk megállapodást elérni, de azt kell mondanom, hogy ehhez még idő kell. Addig pedig megvédjük a családokat, és garantáljuk, hogy mindenkinek lesz fedél a feje fölött. A Tesco ügye. Nem szeretek személyeskedni, és nem szeretnék olyan vélemé nyt megfogalmazni a hozzászóló személyéről, amit én a magaméval kapcsolatban kényelmetlennek éreznék. De ahogyan ön gondolkodik erről a kérdésről, az egy ilyen irodalmi széplelkűséghez vezet vagy legalábbis arra emlékeztet engem. Hát hogyan akarunk mi megá llapodni óriási hatalmú multinacionális cégekkel, ha előtte nem fogunk pozíciót? Odamegyünk és kérünk tőlük valamit? Vagy hogyan gondolták ezt? Azért kellett kivetni a válságadókat, hogy legyen tárgyalási pozíciónk. Meg kellett mutatni, hogy Magyarországon , ha szükség van, korábban érinthetetlennek tartott szektorok is, igen, arányosan szerepet kell hogy vállaljanak a közterhekből - aztán majd innen tárgyalhatunk. (Taps a kormánypártok soraiban.) Lehet, hogy ez személyesen valakinek nem tetszik, na de a hat alomnak ez a világa, és itt soksoksok milliárd forintról van szó. Ezért a válságadókat három évre vezettük be, és azonnal nyilvánvalóvá tettük, hogy nem fogadjuk el, hogy a válságadók kivezetése után a korábbi állapothoz térjünk vissza. Mert önnek igaza van, a számok korrektek, és ez szerintem is felháborító. De tudok mondani más szektort is, amelyet érint egyébként a válságadó, és az átlagos adóterhelése valahol a 810 százalék között volt, miközben a társasági nyereségadó Magyarországon 19 százalék. Ezz el nem akarunk együtt élni - na de kéregetésre meg könyörgésre meg a józan belátásra hagyatkozva ez nem fog megváltozni! Mert rengeteg pénzről beszélünk, tehát tárgyalni kell, a tárgyaláshoz tárgyalási pozíció kell, eszközöket kell felmutatni, és érdekeltt é kell tenni még az ellenfelet is, hogy megállapodjon; egyébként nem jön létre megállapodás, legalábbis olyan, ami számunkra kedvező volna. Ezért ne állítsa szembe, azt kérem öntől, Schiffer képviselő úr, ne állítsa szembe a válságadókat és egy helyes adóz ási rendszer bevezetését. Először válságadó, aztán megállapodás, és annak fejében tisztességes adózás. Én ezt tanultam a politikában, és más utat járhatónak nem látok. Mindig összecsapunk e fölött a kérdés fölött, ami az arányos adórendszert illeti. Én szí vesen vívom ezt az ütközetet, ha ön újra és újra megnyitja azt a csatát, amit én már lezártnak gondoltam, de kérem, fogadja el ismét legalább megfontolásként a következő gondolatot: Magyarországnak arra
