Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 3 (88. szám) - Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik):
2960 önnek, pont a kormány megtartó szándékát jelezte az is, hogy több alkalommal kapott munkahelymegt artó támogatást. A politikai lózungokat én arra mondtam, amikor ön úgy próbálta beállítani, mintha a korábbi kormánynak ez nem lett volna fontos. Dehogynem volt fontos! Személy szerint én sem tartottam egyébként jó döntésnek, hogy a Regionális Fejlesztési Holdinghoz tartozott, azért mondtam önnek, hogy ha jól emlékszem, egy módosító indítványunk is volt arra vonatkozóan, hogy ne oda tartozzon. Akkor a frakción belül nem sikerült megvívnunk ezt a csatát. Politikai lózungok helyett azt mondom önnek, hogy grat ulálok, és örülök annak, hogy önök ezt most meg tudják tenni. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, kíváne még valaki szólni a vitában. Mivel… (Jelzésre:) Bocsánat. Tisztelt Országgyűlés! A vita hevében már a levezető elnök is a képviselőket nézi a monitor helyett. Megadom a szót Nyikos László képviselő úrnak, aki írásban előre bejelentett képviselő volt. Öné a szó, képviselő úr. DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik) : Köszönöm szépen, elnök úr. Örömmel csatlakozom azokhoz, a kormányhoz is kivételesen, akik támogatják ezt a törvényjavaslatot. Örülök annak, hogy a magyar ipari kultúra, kézműves kultúra egyik gyöngyszeme, nemzeti kincse olyan helyre kerül, amely biztosítja számára azt, hogy nem privatizálha tó, legalábbis nem teljes mértékben privatizálható gazdálkodó szervezetté válik a Herendi Porcelánmanufaktúra Zártkörű Részvénytársaság. Herend, mint tudjuk, a magyar porcelánipar zászlóshajója, ahogy itt elhangzott ez a kifejezés, de ebben a flottában azé rt vannak még olyan hajók, amelyek szintén megérnének hasonló védelmet. A Hollóházi Porcelángyár Manufaktúra Zrt.re gondolok, amely talán nem olyan patinás és nem annyira világhírű, mint a herendi porcelángyár, azonban Magyarország legrégebbi manufaktúráj a, 1777ben létesült, 234 éves ipari kultúrát és népművészeti kultúrát hordoz a Hegyközben. Korábban, amikor a zeniten volt - most sajnos nincs ott , akkor hét környező község munkahelybiztosító társasága, illetve vállalata volt. Nem mondható el róla az, hogy ma nyereségesen gazdálkodik, még nem nyereséges, de remény van rá, hogy azzá válik. A magyar porcelániparra és a világ porcelániparára is jellemző az a helyzet, hogy miután a porcelán egy rugalmas termék, az életszínvonal változása, a lakáskultúra vá ltozása, az emberi szokások változása miatt kisebb az igény a porcelán termékek iránt, a porcelán edények, dísztárgyak iránt, mint korábban. Nincsenek olyan nagy méretű polgári lakások, mint valamikor, ahova a 12 személyes porcelán készletet ki lehetett te nni sátoros ünnepeken a nagy család asztalára, ma mások az igények. (20.10) Tehát alacsonyabb szintre kell venni a hollóházi porcelángyár termelési produktumát, ez azonban nem lehet gátja annak, hogy azt a védettséget, amit a herendi porcelángyár meg fog k apni, a hollóházi porcelángyár is kapja meg, és ne lehessen privatizálni vagy ebek harmincadjára hagyni. Többször megpróbálták ezt a gyárat privatizálni, szerencsére nem sikerült, és most, hogyha a gazdasági helyzetet az állam, a pénzügyi kormányzat közrem űködésével sikerül stabilizálni, akkor alacsonyabb szinten ugyan, és nem egy egymilliárdnyi árbevétellel, hanem néhány száz milliónyi, félmilliárdnyi árbevétellel stabilizálni lehet azt a klasszikus porcelángyártást, ami változatlanul a magyar ipari kultúr ának, a magyar népi művészetnek és a magyar porcelángyártásnak a kincse, nemzeti kincse lehet.
