Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 3 (88. szám) - A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - KOVÁCS PÉTER (Fidesz), a napirendi pont előadója: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik):
2934 szakszövetség, olimpiai sportág olimpiai szakágának olimpiai versenyszámaiban, valamint a paralimpiai versenyrendszerben 13. helyezést elért versenyzőit.” Nem olvasom fel teljesen, de még benne van az is, hogy ezt a jogot a kormány teljes mértékben átadja a Wesselényi Közalapítványnak, és ők fogják a jövőben intézni ezt a dolgot. Tehát több gondom is van ezzel a bekezdéssel, véleményem sz erint változtatni kellene a törvényjavaslat ezen részén, de nézzük, hogy mik a kifogásaink. Először is a kifogásunk az, hogy az szerepel ebben a mondatban, hogy “részesítheti”. Miért nem részesíti? Véleményem szerint nem feltételes módot kellene használni, hiszen így akár előfordulhatna, hogy a Londonból hazatérő olimpiai bajnokaink, akik, reméljük, sokan lesznek, nem kapnak eredményességi jutalmat. A törvény ezen megfogalmazása lehetőséget adna rá, hogy ugyan örülünk az eredménynek, de most mégis úgy döntü nk, hogy nem adunk egy fillért sem, hiszen a törvényben csak az a kitétel szerepel, hogy “részesítheti”. Ráadásul, mivel a bekezdésben, egyazon mondatban a speciális közoktatási intézmények esetében a “hozzájárul” és nem a feltételes módú hozzájárulhat kit étel szerepel, ezért érthetetlen, hogy az eredményességi támogatásnál miért szerepel a feltételes mód. Tehát az egyik módosító indítványom és javaslatom arra fog vonatkozni, hogy a “részesíti” szó kerüljön bele. A másik, ami érthetetlen, hogy a kormány azt kommunikálja, hogy a sportban egycsatornás finanszírozási rendszert kell bevezetni. Ezzel egyet is értünk, ma volt egy sportkonferencia, ahol erről már némi képe is lehetett az embernek, tehát kaptunk olyan kisebb információkat, ami azt mutatja, hogyan fo g ez végbemenni. Tehát a tervek szerint, amit ma hallottunk, úgy fog végbemenni, hogy egyetlenegy köztestület marad, a MOB, a többi köztestület, ami jelenleg is van, egyesületként fog tovább működni. Lesz a MOBnak egy 11 fős tagsága, amelyből 6 főt a MOB fog adni, tehát ez azt jelenti, hogy egyértelműen a szavazásoknál előnyben lesznek, de ez majd a későbbiek folyamán lesz vita tárgya szerintem közöttünk. Tehát azt nem értem, hogy ha azt mondjuk, hogy a kormány egy egycsatornás rendszert próbál működtetni, és ott van a MOB, akkor miért adja át az eredményességi jutalmazás megállapításának a jogát a Wesselényi Sport Közalapítványnak, hisz a törvény szerint, idézem: “Az eredményességi támogatást a MOB jóváhagyásával a Sport Közalapítvány állapítja meg.” Milye n célt szolgálhat ez? Miért kell betenni a Sport Közalapítványt ide? Felmerül az emberben, hogy a kormány és a szakállamtitkárság ezzel a döntésével csak nem a felelősséget akarja elhárítani magáról, ha esetleg nem megfelelő, vagy - mint a közelmúltban vol t rá példa - megalázó felismerésben kívánná részesíteni a törvény alá eső olimpiai bajnokokat és edzőiket, akkor azt mondhassák, hogy nem mi döntöttünk így, hanem a közalapítvány, tehát mossák kezeiket. Miért is merül fel bennünk egyáltalán ez a lehetőség? Azért, mert a javaslatukból kimaradt egy lényeges szó, mégpedig a siketlimpia. Nem tudom, hogy képviselőtársaim mennyire tudják, és itt egy kicsit beszélnék is arról, hogy mit jelent a siketlimpia, miért fontos, és miért kapcsolódik ez a törvénymódosításh oz. A siketlimpiai versenyrendszer egy, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert önálló mozgalom, amit mindenképpen akként kell kezelni, egészen addig, amíg bele nem olvad a Nemzetközi Paralimpiai Bizottságba. Erre utaló törekvések pedig jelenleg nin csenek, inkább az autonóm jellegének erősítését megőrző, de minőségi siketsport átszervezése zajlik a siketek nemzetközi és európai szervezetében. A hazai hallássérültek minőségi sportját képviselő Magyar Hallássérültek Sportszövetsége ugyan tagja a Magyar Paralimpiai Bizottságnak, és a két szervezet értékrendszerében sok a közös elem, tehát a klasszifikációs, a kvalifikációs, az antidopping és a sportinformációs rendszerben, de ez nem indok arra, hogy az önállóságát elveszítse a siketlimpiai rendszer megít élése. Meg kell még jegyeznem, hogy a siket sportolók 1924 óta vesznek részt a csendes világjátékokon, és bár csak 2001ben kapták meg a NOBtól a siketlimpiai kifejezés használatának a jogát, de gyakorlatilag 1955 óta foglalkozik érdemben a mozgalom integ rálásával. Erről bővebben egyébként az ICSD honlapján található alkotmányban önök is tájékozódhatnak, tehát nem egy új