Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 3 (88. szám) - Ashwani Kumar, a parlamenti ügyekért felelős indiai államminiszter és kíséretének köszöntése - A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény módosításáról, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
2878 Egyetértünk természetesen azzal, hogy a munkavállalónak szakmailag lojálisnak kell lenni a vezető által megjelölt értékekkel szemben, lojalitást k ell mutatnia, és azok teljesítését lehetőség szerint el kell érnie, azonban fontosnak tartjuk azt is, hogy ha a munkavállaló részére ezeket a feltételeket előírjuk, akkor gondoskodjunk arról, hogy minél egzaktabb módon legyenek ezek a feltételek megfogalma zva. A jelenleg előttünk fekvő törvényjavaslat ugyanis jellemzően gumijogszabályokat tartalmaz csupán. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem, kíváne még valaki szólni. (Nincs jelentkező.) Kérdezem Rétvári Bence közigazgatási és igazságügyi államtitkár urat, hogy kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. A csíptetőt felrakta, jelzi, hogy igen. Öné a szó. (14.20) DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztér iumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Ház! A vitában előre megjósolható módon kiki az előző években már megszokott politikai szlogenjeit mondta, sok esetben ezek köszönő viszonyban sem vo ltak a valósággal. Én csak egy számadatot, egy számpárt mondanék önöknek: 2010ben az indokolásnélküliséggel együtt összesen 850 kormánytisztviselő került felmentésre, ezzel szemben Gyurcsány Ferenc 2006ban 14 ezer embert távolított el a közigazgatásból. Azt hiszem, ez a számpár önmagáért beszél. Mi magunk egy minél magasabb szakmai színvonalú közigazgatásban vagyunk érdekeltek, mert ekkor költjük el jól az adófizetők pénzéből összegyűjtött költségvetési forrásokat, éppen ezért a felmentés indokainál, a to borzás indokainál, a minősítés rendszerénél mindmind a szakmai szempontokra vagyunk tekintettel, önök is olvashatják ezt a törvényben. Azért, hogy ennek garanciái is legyenek, egyrészről opcionális lehetőségként ott van a döntőbizottság. Furcsállom, hogy pont a szocialista párti képviselők ellenezték ezt, hiszen ez egy klasszikus baloldali javaslat, klasszikusan a szocialista pártok szokták az ilyesfajta közvetítést, a döntőbírói szolgálatok bevezetését, az ilyesfajta munkaügyi mediációt bevezetni, ennek e llenére most a szocialisták mégis ellenezték, mert egy jobboldali kormány terjesztette elő, de ha valaki nem ezt a mediációs utat választja a különböző jogorvoslati eljárásai igénybevételére, vagy nem így kívánja az igazát megvédeni, akkor a bírói út továb bra is a rendelkezésére áll. Ennek a garanciái megvannak, akár a munkaügyi bíróságon, ha úgy alakul, akár az igazgatásszolgáltatási reformmal a közigazgatási bíróságon érvényesítheti a jogait, s továbbra is a felmentés indokának, amint a mostani törvényben is van, valósnak, okszerűnek kell lennie, ráadásul a munkavállalók vagy kormánytisztviselők, köztisztviselők számára egy kedvezőbb helyzet van, hiszen megfordul a bizonyítási teher, nem neki kell bizonyítania az alkalmasságát, hanem az őt felmentő szervne k kell bebizonyítani azt, hogy nem megfelelő szakmai színvonalon végezte a munkáját, tehát sokkal előnyösebb helyzetben van, mint korábban. A törvényjavaslat oka egyértelműen az Alkotmánybíróság döntése volt. Amint azt már ebben a Házban is már többször ki fejtettük, nem lehetett előre tudni, hogy mi lesz az Alkotmánybíróság válasza a beadványokra. Maga Sólyom László sem az Alkotmánybíróságnak küldte el az akkori törvényjavaslatot, mert bizonytalan volt, még többféle alkotmánybírósági döntés is volt, amelyik ellentétes határozatokat is megindokolt volna, de végül az Alkotmánybíróság döntött. Korábban az MSZP, ilyenkor volt, amikor szó szerint, akár a gyűlöletbeszéddel kapcsolatban vagy a közigazgatási hivatalokkal kapcsolatban szövegszerűen ugyanazokat a java slatokat terjesztette elő a parlamentben, és újra elfogadtatta, amit újra megsemmisített az Alkotmánybíróság. Mi egy másfajta módszert választottunk, igyekeztünk az Alkotmánybíróság határozatának indokolásából és a párhuzamos
