Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 3 (88. szám) - Ashwani Kumar, a parlamenti ügyekért felelős indiai államminiszter és kíséretének köszöntése - A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény módosításáról, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - VOLNER JÁNOS (Jobbik):
2876 létszámcsökkentés, amit önök most komolyan fontolgatnak, nem egyéb, mint a fűnyíróelvnek alárendelt létszámcsökkentő, megszorító intézkedéssorozat. (14.10) Ez lenne tehát a legfontosabb, hogy ez a munka történjen meg, ez azonban még el sem kezdődött. Most egyelőre ezen a területen a változások abban öltöttek testet, hogy kaptunk egy államtitkári tájékoztatót, igaz azt már több ízben interpellációkra adott válaszként arról, hogy majd elindulnak a kormányablakok, de hogy milyen módon fogják majd felállítani az életpályamodellt a kormánytisztviselők részére, arról gyakorlatilag egyelőre még nem kaptunk semmit, csak egy év kormányzás után is homályos, a jövőbe mutató ígéreteket , hogy majd egyszer megcsináljuk. Hát kérdezem én, képviselőtársaim, nyolc évig tetszettek ellenzékben lenni, egy éve kormányoznak, mi az ördög választja el önöket attól, hogy kidolgozott szakmai javaslatokkal jöjjenek ide, a Ház elé. Azt ugye nem gondoljá k komolyan, hogy elfogadható a közszférában dolgozó munkavállalók részére az, hogy önök folyamatosan csak elvettek tőlük, most a Széll Kálmánterv nevű megszorító csomag alkalmával újabb megszorításokat jelentettek be, közölték a közszférában dolgozó ember ekkel, hogy csökken a kafetéria, hogy bérbefagyasztás jön, és gyakorlatilag folyamatosan ellehetetlenítik az életfeltételeiket, majd pedig ennek kompenzálásául olyan homályos ígéreteket fogalmaznak meg, hogy majd a jövőben megtörténik ennek a kompenzálása, majd a jövőben feláll egy életpályamodell, minden szép lesz, és még talán az ég is rózsaszínűvé válik. Hát ez elfogadhatatlan hozzáállás! Tessék egy csomagban kezelni ezeket a kérdéseket, úgy jönni be ide a Ház elé, hogy a közszférában dolgozó emberek egy részt tisztességes elbánásban részesüljenek, ne egyoldalúan sanyargassa őket a kormányhatalom, még akkor sem, ha itt az Országgyűlésben kétharmados felhatalmazással rendelkezik, és legyen lehetőség az érdemi párbeszédre. Az előttünk fekvő törvényjavaslat i s arról szól, hogy nem volt a munkavállalóknak lehetősége érdemben beleszólni a jogalkotás folyamatába, holott akár az Országos Érdekegyeztető Tanácsban, akár pedig egyéb fórumokon keresztül meg lehetett volna tenni ezt a lépést. A kétharmados arrogancia, azt kell hogy mondjam, a párbeszédet nem pótolhatja. Végül, de nem utolsósorban ennél az általános összefoglaló résznél számon kell kérni egyet s mást. Önök átlátható és hatékony működésről beszélnek. Képviselőtársaim, én felidézném önöknek azt, hogy mi fo lyt ebben az Országgyűlésben a reggeli órákban. Tom Lantos Intézetről beszéltünk, illetve kiderült Németh Zsolt külügyi államtitkár úr szavaiból, hogy népirtásmegelőzési központot állítanak fel az adófizetők pénzén. Az egyiket elnevezték egy magyargyűlölő ről, aki annyit ártott Magyarországnak, amennyit csak lehetett, a másikat meg egész egyszerűen nem is tudjuk, hogy miért hozzák létre. Hát önök így gazdálkodnak az adófizetők pénzével, és nem kell nagy jóstehetségnek lenni hozzá, hogy az ember előre lássa a jövőt, ezek az intézetek, ezek a közszférában lévő állások, ezek az adófizetői pénzből finanszírozott munkahelyek csupa haveri, a politikusi körhöz tartozó emberrel lesznek a jövőben feltöltve. Több aggályunk van az előttünk fekvő törvényjavaslattal kapc solatban. Sorolnám néhányukat a teljesség igénye nélkül. Először is megszüntethető a kormánytisztviselői jogviszony, ha a munkavállaló a vezetőjének bizalmát elveszíti. Már elnézést a pesties kifejezésért, de ez az a bizonyos dolog, amire azt szokta monda ni a köznyelv itt, hogy pofára megy. Egész egyszerűen nincsenek definiálva a feltételek, hogy mi az, hogy elveszíti valaki a vezetőjének a bizalmát, nincs kellően körülírva, magyarul: ez egy olyan feltétel, hogy betesznek valakit egy megfelelő állásba, azt án ha ott akár a vezető beosztására veszélyt jelent, mert olyan tehetséges és megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkezik a munkavállaló, akkor nagyon hamar az utcára teszik. Hát egész egyszerűen ez az álláspont, ez a fajta berendezése a közszférának sz ámunkra teljesen elfogadhatatlan. Aztán megtudhattuk azt is, hogy ha a közszférában dolgozó munkavállalónak valamilyen problémája van a munkáltatásával kapcsolatban, akkor közszolgálati jogvitát kezdeményezhet
