Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. április 18 (84. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. MORVAI KRISZTINA (Európai Parlament magyarországi képviselője):
2421 közösségek elkötelezett védelmét, a nemzet stratégiai vagyonának megőrzését, illetve visszaszerzését és a közjót szolgáló működtetését. Viszonyaink átalakítása csak úgy képzelhető el, ha megtörténik a korábbi zsák mányszerző folyamatok haszonélvezőinek teljes körű elszámoltatása, privatizációs, továbbá a közös kassza rovására gyarapított adóparadicsomokba, offshore cégekbe kimentett vagyonának felderítése és e közös források visszaszerzése.” Ez az! Ez egyenes beszé d. Ez a hang az, amire a magyarok többsége a rendszerváltó alkotmányban, alaptörvényben vágyott. A magyar nemzet azt akarta megélni az alkotmányozási folyamatban, hogy felemeljük a fejünket, és visszavegyük a hazánkat. A baj csak az, kedves képviselőtársai m, hogy én, ahogy talán észrevették, nem a ma elfogadásra váró, úgymond igazi alkotmánytervezetből, alaptörvénytervezetből idéztem. Ez a rossz hír. A jó hír az, hogy ez az idézet is egy megvitatásra és elfogadásra váró magyar alkotmánytervezet szövege, mé gpedig a körülbelül egy hete a kormány, pontosabban a Vidékfejlesztési Minisztérium által nyilvánosságra hozott vidék alkotmányáé, a vidékfejlesztési stratégiáé, amelyet mind a sajtó, mind pedig maga a munkaanyag és az előterjesztő, az általam igen nagyra becsült Fazekas Sándor miniszter úr úgy nevez, hogy: a vidék alkotmánya. Sok magyar ember, kedves képviselőtársaim, azt szeretné tudni, hogy miért nem ez a hang, miért nem ez a szellemiség határozta meg a ma elfogadásra váró alkotmányt, Magyarország Alaptö rvényét. Miért ez a kettős beszéd a kormánypártokon belül? Miért ez a kétféle hang? Az egyik a nemzeti önrendelkezés, mondhatnám, radikális követeléséé, gyarmati sorunk felszámolásáé - ezt nevezik a vidék alkotmányának; a másik az igazodásé, a beilleszkedé sé, a nemzeti önrendelkezés további jelentős feladásáé, amely a preambulumon, a Nemzeti hitvalláson kívül szinte az egész most elkészült alaptörvényt jellemzi. Nem elsősorban amiatt, amiről szól, hanem amiatt, amiről nem szól. Miért nincs szó az elszámolta tásról, az igazságtételről, a nemzet egyik legfőbb követeléséről? S miért szavazott a kormánytöbbség minden egyes országgyűlési képviselője nemmel arra a módosító indítványra, amely egyértelműen előírta volna a magyar föld és a magyar vízkészlet magyar kéz ben maradását? A nemzeti konzultációs kérdőív tizedik kérdése így szólt: “Vannak, akik azt gondolják, hogy az új alkotmánynak védenie kell a nemzeti vagyont, különös tekintettel a termőföldet és a vízkészletet. Mások ezt nem tartják fontosnak. Ön mit gondo l?” Nos, mit gondoltak az emberek, hogyan válaszoltak? Kérem, tájékoztassák a nyilvánosságot az ezen kérdésre adott válaszok pontos számáról és arányáról. A magyar emberek alighanem fontosnak tartották legfontosabb nemzeti kincseink magyar kézben tartását. Akkor ez miért nincs az alaptörvényben? És ehhez szorosan kapcsolódik, hogy miért nem építették a szövegbe, hogy nemzetközi szerződés, nemzetközi kötelezettségvállalás ne állhasson ellentétben a magyar alaptörvénnyel, azaz hogy a magyar nemzet dönthesse e l, hogy milyen gazdaságot, milyen értékrendet, milyen életet szeretne, s ez alá rendeljük az Európai Unióval, a külföldi országokkal való kapcsolatainkat, s ne pedig fordítva: a gyarmatosítóink diktálhassanak tovább. Miért nem szavazták meg az elszakított nemzetrészek önrendelkezési törekvéseinek alaptörvénybe foglalását, holott ezt még az illetékes bizottságok is támogatták? Csak azért, mert ezek mind jobbikos javaslatok voltak? Remélem, nem. Magam is ismerem az ilyenkor szokásos választ: alkalmazkodnunk k ell a világhoz, nem állhatunk szemben a világban zajló folyamatokkal. De miért? Mire mentünk az elmúlt húsz évben a folyamatos alkalmazkodással, kedves képviselőtársaim? Mi lett az eredmény? Egy megnyomorított, elszegényedett, megalázott ország. Kisvállalk ozók sora, akiknek le kellett húzniuk a redőnyt, mert az országot megszálló multinacionális üzletláncok tönkretették őket. Kisgazdák tízezrei, akik feladják a gazdálkodást, mert az ideáramló külföldi élelmiszer megfojtja a gazdaságukat. Munkanélküliek töme ge, mert gyarmatosítóink és helytartóik a piacszerzés érdekében felszámolták az egész iparunkat. Ezért kell alkalmazkodni? Ezért kell továbbra is alkalmazkodni, hogy minden így maradjon, vagy még rosszabb legyen? Miért nem arról szól ez az alkotmány, ez az alaptörvény, hogy Magyarország a magyaroké, s hogy felszámoljuk a
