Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. április 11 (83. szám) - A következő ülés időpontjának bejelentése - ELNÖK (Lezsák Sándor):
2370 Öné a szó, képviselő úr. ÁGH PÉTER (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Üléstermünk egyik freskója a magyar történelem azon pillanatát ragadja meg, amikor István nádor 1848. július 5én megnyitotta az első népképviseleti Országgyűlést. A választásokat június második felében tartották az áprilisban elfogadott V. törvénycikk alapján. A népképviseletről szóló törvény csak egy volt azok közül az áprilisi törvények közül, amelyek biztosították Magyarország társadalmi átalakulását, rendelkeztek az államszervezetről, a polgári szabadságjogokról és gazdasági jellegű kérdésekről. Ezeket a törvényeket 1848. április 11én, 163 évvel ezelőtt ezen a napon szentesítette V. Ferdinánd magyar király. Az utolsó rendi országgyűlésen elfogadott törvények uralkodó általi elfogadása hozzájárult ahhoz, hogy hazá nkban, Deák Ferenc szavaival élve, törvényes forradalom zajlódjon le. (18.50) A forradalom vívmányait ugyanis a diétának nevezett törvényhozás azonnal a jogszabályok keretei közé iktatta, s azokat a király sem utasította el. Egy történész szerint abban rej lik 1848 egyik sajátossága, hogy mindez megtörténhetett. Ugyanis másutt is próbálkoztak azzal, hogy összehívott alkotmányozó gyűlések, nemzetgyűlések öntsék törvényekbe az átalakulást, ám mire azok összejöttek, s munkájukat bevégezték volna, már az ellensé ges erők kerekedtek felül. Magyarországon viszont az összes többi európai országgal, a Habsburg Birodalom nyugati felével is ellentétben már 1848 tavaszán rendezett, konszolidált állapotba került hazánk. Azok, akik meg akarták változtatni országunkat ’48 á prilisától, nem ideiglenes jelleggel kormányoztak, hanem törvényesen megalapozott, tartósnak látszó viszonyokat teremtettek. Ebben a folyamatban nem csupán március 15e játszott fontos szerepet, hanem azon lépések is, amelyeket a polgári átalakulás vezényl ői tettek 1823tól kezdve. Tisztelt Képviselőtársaim! Az április 11én szentesített törvények a magyar alkotmánytörténet kiemelkedő cikkelyei, egy folyamat fontos részei. Ma, amikor szavaztunk a Magyarország Alaptörvényéhez beérkezett módosító javaslatokró l, és az ezzel összefüggő munka végéhez közeledünk, érdemes emlékezni a ’48as előzményekre. Az áprilisi törvényeket szemlélve a folyamatos jobbítás szándékát olvashatjuk ki. Több kérdésben azonban ideiglenes jelleggel fogalmaztak. Most, 163 évvel később v égre eljutunk oda, hogy véget vessünk az állandósult ideiglenesség korszakának. Az elmúlt évszázadok esztendei és viharai ugyanis nem adtak lehetőséget nemzetünknek arra, hogy stabil lábakon álljon hazánk első törvénye. A rendszerváltás óta eltelt évtizede kben, bár mindenki szeretett volna, de senki nem tudott az ideiglenességen túlmutató alaptörvényt készíteni. A választópolgároknak köszönhetően most lehetősége nyílott erre a képviselőknek. A parlament munkájának eredményeképpen egy olyan XXI. századi ápri lisi alaptörvényről szavazhatunk a jövő héten, amely hitünk szerint méltó történelmi hagyományainkhoz és a modern kor magyar állampolgáraihoz. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő ülés időpontjának bejelentése ELNÖK (Lezsák Sándor) :
