Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. április 11 (83. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - MIRKÓCZKI ÁDÁM (Jobbik):
2362 Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Mikor vesszük végre észre Ajkán azt, hogy egy éve a Fidesz kormányoz? Segíte a kormány megoldani a szülővárosomban kialakult tarthatatlan helyzetet, vagy marad minden a régiben? Meddig űzheti ugyanazt a városromboló, csupán a szocialista képviselők magánérdekeit kiszolgáló politikáját Ajka szocialista polgármestere, azaz teljesen szétverhetie az oktatást Ajkán Schwartz Béla? Mikor jön el v égre az idő hazánkban, amikor kizárólag szakmai alapon döntenek intézmények sorsáról, vezetők kinevezéséről? Az ajkai oktatás szétverése csak egy kis szelete a hazánkban tapasztalható iskola- és óvodabezárási hullámnak. Beszélhetnénk különkülön például Pé csről, ahol több iskolát szándékoznak bezárni, illetve 250 pedagógust az utcára tenni, de akár Dunaújvárost is említhetném, ahol intézményi racionalizáció címén (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) rombolják a helyi közösségeket. Eg y éve állítólag önök fülkeforradalmat csináltak, mégis úgy érzem, az oktatásügy területén továbbra is nemzetellenes tevékenység folyik, amelynek önök sem szabnak gátat. Sőt. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen , képviselő úr. Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Mirkóczki Ádám jobbikos képviselő úr: “Katyń - a lengyel nép tragédiája” címmel. Öné a szó, képviselő úr. MIRKÓCZKI ÁDÁM (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlé s! Kedves Képviselőtársaim! Tegnap volt egy éve, hogy 2010. április 10én a lengyel légierő 101es oldalszámú Tu154Mes utasszállító gépe lezuhant a szmolenszki katonai repülőtér melletti erdőben. Fedélzetén életét vesztette Lech Kaczyński lengyel államfő , valamint az ország politikai és katonai vezetésének számos tagja. A légi katasztrófát senki nem élte túl, odaveszett 89 utas, köztük magas rangú politikusok, katonai vezetők, diplomaták, egyházi méltóságok és a gép teljes, 7 fős személyzete, összesen 96 fő. Az úti cél már önmagában egy tragikus lengyel történelmi esemény színhelye volt: Katyń. A hely, ahol 71 évvel ezelőtt az alsó becslések szerint is 2022 ezer lengyel személyt végzett ki az NKVD, köztük szinte az akkori teljes lengyel katonai vezérkart, értelmiséget és a civil társadalom színejavát. A gyilkosságok áldozatait a Szmolenszk melletti Katyńban, a Tver melletti Mednojéban és a Harkov elővárosát képező Pjaticsaki erdeiben tömegsírokban hantolták el. Nem felejthetjük el, hogy ennek a kegyetlen mészárlásnak két magyar áldozata is volt: Korompay Emanuel Aladár, a lengyel hadsereg tartalékos tisztje és Oszkár Rudolf Kuenel, a lengyel hadsereg hivatásos tisztje. S mint látható, a magyarlengyel történelmet ez a tragédia is közössé teszi. 1940 Katyń, 2010 Szmolenszk. Az egybeesés kísérteties, a sors igen kegyetlen fintora. Egy nemzet tragédiáját talán nem lehetne forgatókönyv szerint sem szörnyűbb eseményekkel mélyíteni, mint amilyen a tavalyi légi katasztrófa volt. Jómagam mint az Interparlamentáris Unió magyarlengyel baráti tagozatának alelnöke célom és egyben kötelességem is kifejezni Magyarország és a magyar nemzet szolidaritását lengyel barátaink felé. A magyar nép kétségkívül az egyik legtöbb csapást elszenvedett európai nemzet a világon, de nem tudom, hogy lengyel barátaink előttünk vagy mellettünk vannake ebben a szomorú sorban. Azt azonban tudom, hogy nincs szó kifejezni egy nép ilyetén fájdalmát. Mert számunkra nemcsak a múlt, ám a jelen is kötelez. Minden év március 23án ünnepeljük közösen a lengyelmagyar barátság napját. Ez alkalomból idén volt szerencsém a parlamenti delegáció tagjaként részt venni a poznani és varsói ünnepi rendezvényeken, amelyek rangját jól mutatja, hogy a két ország köztársasági elnöke is személyesen megtisztelte. S a lengyel nép magyarok iránti szeretete megérintett, talán nemcsak engem, hanem mindenkit, aki ott járt ezekben a napokban. És nem protokolláris hozzáállást, nem a kötelező tiszteletkört éreztem ki a programokból és a lengyel emberekből, hanem azt az ezeré ves