Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. április 11 (83. szám) - Kovács Ferenc (Fidesz) - a nemzetgazdasági miniszterhez - “A Széchenyi-pihenőkártya lehet-e a belföldi turizmus élénkítésének motorja?” címmel - ELNÖK (Lezsák Sándor): - SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
2351 növekedési üteme, amelynek eredményeképp a szálláshelyek kihasználtsági adatai folyamatosan romlanak. A gyenge kihasználtság az utóbbi években tovább esett. A hazai turizmust meghatározó belföldi vendégek, illetve az általuk eltöltött vendégéjszakák száma a gazdasági válságot követően csökkent, és még ma sem éri el a válság első évének, a 2008as évnek a szintjét. Ez egyaránt igaz a kereskedelmi szálláshelyekre és ezen belül a szállodákra is. Egy kutatás szerint a magyar lakos ság 2010. évi belföldi utazásainak 9 százaléka volt egészségturisztikai motivációjú és célpontú. Tudom, hogy a kormány céljai között szerepel az egészségturisztikai motivációjú utazások arányának növelése, bővítése, és a Széchenyipihenőkártya lehet az az eszköz, amely egyaránt orvosolja a belföldi turizmus visszaesését, valamint hatékonyan segíti az egészségmegőrzési programokat, a prevenciót. Tisztelt Államtitkár Úr! Ezúton kérdezem tehát, milyen lehetőséget jelent a Széchenyipihenőkártya a belföldi turi zmus fejlesztésében. Milyen érvek szólnak az új kafetériaelem választása mellett? Mivel ösztönözhető felhasználása, miért lesz kedvezőbb a Széchenyipihenőkártya választása az üdülési csekknél? Várom megtisztelő válaszát. (Szórványos taps a kormánypárti ol dalon.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Szatmáry Kristóf államtitkár úrnak. SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Való ban, a Széchenyipihenőkártya - vagy leánykori nevén SZÉPkártya - épp azt a célt szolgálja, hogy az utóbbi években visszaesett, illetve stagnáló turisztikai forgalmat élénkítse. A kártya bevezetése terveink szerint 35 éves viszonylatban a belföldi turizm us akár 35 százalékos növekedését is eredményezheti. A multiplikátor hatásokat figyelembe véve ez akár a GDP 0,6 százalékát is elérheti, illetve a költségvetési egyenlegen is érezhetően javít. A kártya megítélésünk szerint az üdülési csekknél korszerűbb és olcsóbb megoldást kínál. A kártya funkciói a későbbiekben szabadon fejleszthetők lesznek a kezdeti tapasztalatok figyelembevételével. További előnye, hogy alacsonyabb jutalékrendszer kapcsolódik hozzá, így a szolgáltatók számára is kedvezőbb megoldást kín ál. A kártyarendszer további célja a használat költségeinek minimalizálása. A kártya kibocsátásával és használatával kapcsolatban a munkáltatóknak és a munkavállalóknak kibocsátói intézményi díjat, illetve egyéb költséget semmilyen jogcímen nem számíthatna k fel. A kibocsátó intézmény által az elfogadóhelyek felé felszámított jutalék mértéke a rendelet szerint nem lehet magasabb, mint a fizetési forgalom másfél százaléka. Ez egyébként - aki ismeri az üdülési csekket, tudja - jóval alacsonyabb az üdülési csek knek ugyanezen számarányánál, ott ez elérte a 68 százalékot is. A kártya felhasználási köre az üdülési csekknél fókuszáltabb, alapvetően a belföldi szálláshely igénybevételével együtt vehető igénybe a többi vendéglátó, illetve egyéb gyógyászati szolgáltat ás is. A SZÉPkártyához az üdülési csekkhez hasonlóan, adókedvezmény kötődik, utána csak 16 százalékos szjat kell fizetni a munkaadóknak, egyébként közteher nem terheli. Annyiban viszont különbség van, hogy míg az üdülési csekk csak a korábbi minimálbér ö sszegéig volt adható, addig a SZÉPkártya 300 ezer forintig adható; véleményünk szerint egy új, hatékony, olcsóbb eszköz lesz a turizmus fejlesztésére. Köszönöm szépen. (17.30)
