Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 15 (65. szám) - Magyarország alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - VARGA GÉZA (Jobbik):
231 befolyásoltakéhoz tudnám ezt hasonlítani, és a mi feladatunk az, hogy olyan alkotmányt fogalmazzunk meg, amelyik ezt a kábítószeres, a fogyasztás által kábítószeres társadalmat igy ekszik a leszokás útjára vinni. Ez egy nagyon felelősségteljes átmenet, hiszen ma nem maradhatna kormányon az az erő, amelyik nem igyekezne ezt a kábítószert tovább adagolni, ugyanakkor viszont, ha ennek a kormánynak felelőssége az, hogy a társadalom jövőj ére is gondoljon, akkor ezzel egyszerre kell a kábítószermegvonás stratégiáját kialakítani. Jellemző erre a jelenlegi paradigmára a globalizált világ, ennek az előnyeivel és hátrányaival. Most nem kelek ki a globalizmus ellen, bár nagyon a lokális gazdasá g és a lokalitás mellett vagyok. Jellemző erre az energiafüggőség. Ma hallottuk, mai hír, idefelé jövet hallottuk, hogy a szaúdarábiai olajkészletek 40 százalékkal túl lettek értékelve, és a 40 százalékos túlértékelés, miután SzaúdArábia az OPEC legnagyo bb beszállítója és tagja, bizony komoly problémákat okozhat. Nem vészmadár akarok lenni, csupán azt akarom hangsúlyozni, hogy ezeket a jeleket mindenképpen meg kell hogy halljuk, és az alkotmánynak, amit remélhetőleg több száz évre alkotunk, de legalábbis több évtizedre, ezeket figyelembe kell venni. Ennek a jelenlegi paradigmának szimbólumai lehetnek akár a génmódosított növények; ahogy mondtam, vidéki szemével fogom elemezni. A génmódosítás kérdésében azon vitatkoznak azok, akik ezt felületesen szemlélik, hogy árt vagy nem árt, árt a környezetnek, árt az embernek vagy nem árt; és miután erre nincsenek megbízható és hosszú távú vizsgálataink, kísérleteink, ezért azt hiszik, hogy ez a vita helyénvaló. A GMO kérdése a központosítás, a hatalom központosítá sa szempontjából volna értékelhető, és ebből a szempontból kellene ezt elvetni, mondja ezt egy vidéki ember. Itt a gazdasági függőségünk a tét, nem kevesebb. A zöldforradalom, ami több kárt okozott a világban, akár a világélelmezésben, mint amennyi haszna volt, engedné nekünk, hogy arra következtessünk, hogy ez a GMOkkal sem lesz másként. Nos, mi a másik paradigma, amelyik küzd ezzel az előzővel? Ez a társadalmi jólét paradigmája. Nekünk az alkotmányban a társadalmi jólét megteremtését kell biztosítanunk é s egy fokozatos átmenetet. Tehát ahogy említettem, egy felelős kormánynak, egy felelős parlamentnek az a dolga, hogy tudomásul vegye, hogy igen, ma egy fogyasztói társadalomban élünk, de annak is tudatában kell lennünk, hiszen azért küldtek ide a választóp olgárok, annak is tudatában kell lennünk, hogy ez így nem tartható fenn, és ez is a mi feladatunk, hogy az átmenetet megtervezzük, megszervezzük, és ahhoz alkossuk a törvényeket, amelyek alapja az alkotmány. Idéznék az egyik módosítónkból, hogy pontosítsam önöknek, hogy én mit is értek a társadalmi jólét elemei alatt. Az idézet így szól a módosítóból: az alkotmány kimondja és nemzeti szuverenitásunk részeként védi a jóléti értékeket, mint a lokális gazdaság lehetőségeihez való hozzáférés, a tiszta élelmisze r, ivóvíz és levegő, az esélyegyenlőség, az egészség, a harmonikus családi élet, a jó környezeti állapot, a tudás, a biztonság, a megélhetést biztosító értelmes tevékenység, a jó erkölcs, a szolidaritás és hasonlók. Ezek mind a közjót szolgálják. A magán, illetve csoportérdekek csak ezek mindenki számára biztosított lehetőségeinek a sérelme nélkül érvényesíthetők. Természetesen ez egy sűrítmény, egy sűrített mondat, talán majd a módosítókban megtisztelnek azzal képviselőtársaim, hogy tanulmányozzák a részl eteit, csak azt akartam felsorolni, hogy én mit értek a társadalmi jólét elemei alatt. Azt gondolom, hogy amikor ezt az átmenetet fogalmazzuk meg, akkor az alkotmánynak biztosítani kell azt, hogy ezeket az elemeket, ezeknek az elemeknek az indikátorait, a mérőszámait, a mutatóit kidolgozzuk, és ezeket a mutatókat közbeszéd tárgyává tegyük. És ha ezeket közbeszéd tárgyává tesszük, ezzel tudunk hozzájárulni egy új értékrend kialakításához, amely tehát a pénzuralmú világ helyett a társadalmi jólétre helyezi a hangsúlyt. A természeti kincseink feletti önrendelkezésünk rendkívül fontos; az önrendelkezés az élelmiszer felett, a föld, a vízkészleteink és természeti kincseink felett. Az alkotmánynak biztosítania kell a társadalom alapszükségleteit mint alapvető embe ri jogokat. Minden sarkalatos törvénynek és abból
