Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. április 11 (83. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Kövér László): - DR. SEMJÉN ZSOLT miniszterelnök-helyettes:
2290 Fadrusz János legkiválóbb alkotása sem kerülhette el történelmi vesszőfutását. A talapzatát díszítő magyar címert eltávolították, majd 1932ben új táblát helyeztek el rajta. Az 1940es magyar be vonulást követően megtörtént az eredeti állapot helyreállítása, majd 1945ben a szovjet hatóságok a “Mátyás király” feliratot latin nyelvű megfelelőjére: “Mathias rex”re cserélték. A szélsőségesen magyargyűlölő - és a nevét itt nem mondom - polgármester e lvetélt kísérletet tett Mátyás szobrának eltávolítására, és végre 2009 júliusában nyugvópontra került a kérdés azzal, hogy Magyarország és Románia a szobor közös restaurálására szerződést írt alá. Tisztelt Országgyűlés! Másfél héttel ezelőtt, április 2án Semjén Zsolt, Réthelyi Miklós és Szőcs Géza felemelő beszédeivel hivatalosan is sor került a felújított Mátyásszoborcsoport átadására Kolozsvár főterén. Meggyőződésem, hogy a román és a magyar példás anyagi összefogással új fejezet kezdődhet a történelmil eg egymásra utalt két nép, a románok és a magyarok életében. Az új fejezet részeként Magyarország támogatja Kolozsvár pályázatát az “Európa kulturális fővárosa 2020” címre, hisz a város Mátyás szobrával, épületeivel, az itt élő lakosaival amúgy is európai léptékű. Helyesen utalt Semjén Zsolt ünnepi beszédében, hogy Mátyás király szobra az örök magyar megmaradás szimbóluma, és számos esetben az ártatlanul bebörtönzött, magyarságában megalázott magyar testvéreink első útja a börtönből, a Dunadeltából Mátyás szobrához vezetett. Végül engedjék meg, hogy a ma is Kolozsváron élő Kányádi Sándor sorait idézzem, amely vers ott zakatolt bennem április 2án, amikor megilletődve elhelyeztem barátaimmal a szobor talapzatára szerény koszorúmat. “Én királyom nagy királyom / ki születtél Kolozsváron / gyertyámat most érted gyújtom / szál virágom néked nyújtom / mennyben s pokolban szószóló / légy érettünk közbenjáró”. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Kövér László) : A kormány nevében válaszadásra megadom a szót Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes úrnak. DR. SEMJÉN ZSOLT miniszterelnökhelyettes : Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Képviselő Úr! Valóban, ez az esemény, aminek tanúi és résztvevői lehettünk, háromszoros szimbólumot jelent. Az első szimbólum Mátyás k irályunk személye, mint a magyar megmaradás és a magyar élni akarás szimbóluma, hiszen a Hunyadiház az Árpádok után az első magyar dinasztia, a szívünk, lelkünk és gyökereinkből való nemzeti királyságnak a szimbóluma. És évszázadokon keresztül mindig is ú gy tekintett a nemzet a nagy királyra, mint a magyar megmaradásnak a kifejeződésére. És szimbolikus maga a szobor is, a szobor megmaradásának a története. (13.50) Határváltozások, Ceauşescu- és postCeauşescudiktatúrák és figurák ármánykodása ellenére a szobor megmaradt. És itt érzem kötelességemnek azt, hogy ezért köszönetet mondjunk azoknak a magyaroknak és azoknak a román értelmiségieknek, akik a rossz emlékű Funar polgármester idején odaálltak a szobor mellé, és személyes kockázatot is vállalva kiállt ak az egyetemes kultúra és a nemzeti megbékélés mellett. S valóban úgy van, ahogy képviselő úr említette, ez a szobor szimbóluma a magyarromán együttműködésnek. A két kormány 400400 ezer eurós támogatást biztosított a szobor rekonstrukciójához, és nagyon fontosnak érzem elmondani azt, hogy az 1902es állapot szerint történt meg a rekonstrukció. Tehát nincs körülötte román zászlóerdő, és nincs rajta a Iorgaidézet. Ez a szobor úgy áll, ahogy alkotója megálmodta, úgy áll, ahogy a történelmi igazság azt megk öveteli. S azt gondolom, ez az a pillanat, amikor fontos tudatosítani magunkban, a magyarságban és Magyarországnak azt, hogy az erdélyi magyarság boldogulása szorosan összefügg Románia sikerességével. Romániának és a románságnak pedig tudatosítania kell ma gában azt, hogy a magyarok nélkül nem lehet sikeres Románia. Ez a magyarromán együttműködés alapja.
