Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 15 (65. szám) - Magyarország alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
225 közöttünk. Miután a folyamattal van problémánk, ezért nem tudunk egyelőre visszatérni magába az alkotmányozási folyamatba. (12.40) Ez a probléma kétágú. Az egyik ennek az alkotmányozási folyamatnak a morális legitimációjával van összefü ggésben, a másik pedig a kormányzó többségnek az alkotmányossághoz fűződő viszonyával. A 2006os választási kampányt követően nem véletlenül robbant ki Magyarországon, illetve vált nyilvánvalóvá egy morális válság. 2006ban az akkor regnáló miniszterelnök azzal nyerte meg a választást, hogy nem is feltétlenül hazudott, sokkal inkább elhallgatott tényeket, meghamisított adatokat, megvezette a választópolgárokat a gazdaság valós helyzetét illetően, és főként azzal kapcsolatban, hogy ténylegesen milyen konkrét gazdaságpolitikai lépésekre készül. Tette ezt azért Gyurcsány Ferenc, hogy megszerezze a kormányzáshoz szükséges 50 százalék plusz egy többségét. A 2010es választási kampányban a választópolgárok, ha az LMPre szavaztak, ezt tehették úgy, hogy az LMP föl tárta a közjogi elképzeléseit. Ha valaki az LMPre húzta be az ikszet, tudhatta, hogy ha rajta kívül még 66 százalék így tesz, akkor Magyarországnak nem lesz új alkotmánya, ellenben milyen alapvető közjogi változtatásokat tervez az LMP. Ha valaki a 2010es választások során a szocialistákra húzta be az ikszet, ezt abban a hiszemben tehette, hogy ha rajta kívül 66 százalék így cselekszik, akkor a szocialisták bizony fognak új alkotmányt adni ennek az országnak, hiszen ott lapult Petrétei József fiókjában, ki se tudtuk tőle perelni. Tehát aki a szocialistákra szavazott, tudta azt, hogy új alkotmánya lesz az országnak. Aki a Jobbikra szavazott, ezt abban a hiszemben tette, hogy ha rajta kívül 66 százalék a Jobbikra szavaz, akkor helyreáll a történeti jogfolyton osság, és lesz új alkotmánya ennek az országnak. Egyedül azok a választópolgárok, akik a FideszKDNP pártszövetségre voksoltak, nem tudták azt, hogy pontosan az a párt, amelyiknek a legnagyobb esélye volt a kétharmados többség megszerzésére, pontosan mit g ondol a közjogi szerkezetről, pontosan mit gondol arról, hogy akare új alkotmányt adni ennek az országnak vagy nem. Lehet szemezgetni a nyilatkozatokból, ugyanúgy, ahogy 2006 őszén is a szocialisták megmondó emberei szemezgettek a nyilatkozatokból, hogy m iért tetszenek csodálkozni, hiszen mi megmondtuk, hogy reformokat akarunk. Ha ezt lefordítjuk magyar nyelvre, a reformok, pontosan tudjuk, hogy megszorításokat jelentenek. Ők is ezt csinálták. Lehet szemezgetni Orbán Viktor beszédeinek kötöttfűzött kiadás ából. Egy dolog biztos: én találtam olyan Orbánidézetet is a választási kampányból, amikor a későbbi miniszterelnök azt mondta, hogy nem kívánjuk az alkotmányos berendezkedést fenekestül felfordítani. (Közbeszólások a Fidesz soraiban: Így van. - Ez igaz. - Ezt most is így gondoljuk.) Én magam nyilvános kampányvitán a későbbi miniszterelnökhelyettesnek nekiszegeztem a kérdést, hogy kétharmados többség esetén milyen közjogi változásokra készülnek. Nem árulta el. Lehet, hogy azért nem árulta el, amiért most is az a helyzet áll, hogy önöknek még mindig nincsen koncepciójuk, és az elmúlt hónapokban is hetente tolták be összefüggéstelenül az alkotmánymódosításokat. Álláspontunk szerint ez minőségileg nem más történet, mint ami 2006ban történt. Egy mennyiségi k ülönbség van önök és a szocialisták között. A szocialisták azért sumákoltak 2006 tavaszán, hogy megszerezzék az 50 százalék plusz egyes többséget. Önök pontosan tudták, hogy ha előjönnek azzal a tervvel, hogy új alkotmányt akarnak, és milyen alapvető közjo gi változásokat kívánnak tenni, meg fogják nyerni a választásokat - megnyerték volna nagy többséggel így is a választásokat , de kockára tették volna azt az így kialakult, ötfős kétharmados többséget, amellyel ezeket a terveket valóra lehet váltani. Önök ezért hallgattak a választási kampányban, ezért sumákoltak. Ez ugyanúgy a választópolgárok megvezetése, mint amit Gyurcsány Ferenc és társasága tett 2006ban. Ez a morális legitimáció problémája.
