Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. április 4 (82. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. MENGYI ROLAND (Fidesz):
2199 vitában elhangzott, és részbe n a nemzeti konzultáció, részben pedig az itt elhangzott és az ezen kívül folyó szakmai viták alapján is vannak olyan érdemi változások a módosító javaslatokban, amelyek figyelembe veszik a benyújtóktól eltérő véleményeket is, és például az Alkotmánybírósá g jogkörének bizonyos eljárási kérdésekben, bizonyos kérdésekben való határozathozatalának a korlátozását mindössze arra az időszakra határozza meg az alaptörvény, amely időszak alatt a teljes hazai össztermékre vetített államadósság mértéke meghaladja az 50 százalékot. Ezek olyan kényszerlépések, amikor valóban az állampolgári jogokon túlmutató, az emberi méltósághoz, illetve az azon túlmutató lelkiismereti szabadsághoz nem kapcsolódó kérdésekben az alaptörvénnyel történő összeegyeztethetőséget korlátozott mértékben lehet csak vizsgálni, tekintettel arra, hogy a legfontosabb mégiscsak az a társadalmi cél, az a feladat, hogy az államadósság mértékét elviselhetőre korlátozzuk. Szeretné m azt is elmondani, hogy magam sem osztom azoknak az aggodalmát, akik az Alkotmánybíróság helyzetének megváltoztatására az erről szóló új szabályokban valamifajta nagy jogsérelmet látnának. Eddig az Alkotmánybíróság határidő nélkül járt el azokban a beadvá nyokban - vagy nem járt el adott esetben évekig, évtizedekig , amelyek hozzá érkeztek. Az a szabály, amely majd egy beépített két hónapos határidőt nyújt, és a jogsérelem esetén az állam, az alkotmányos jogsérelem esetén pedig bárki, akinek érdekét sérti, fordulhat az Alkotmánybírósághoz, azt gondolom, hogy két olyan garanciális elem, amely az Alkotmánybíróság működésének a hatékonyságát javítani fogja. Végezetül engedjék meg, hogy szintén ugyanezen fejezethez kapcsolódóan én is röviden állást foglaljak a megyevármegye kérdésben. Picit úgy tűnik számomra, hogy ez most egy túlzottan szimbolikus elemévé kezd válni ennek az egész alkotmányozási vitának. Úgy tűnik, hogy a megye és a vármegye évszázadokon keresztül egymás szinonimái voltak, nem volt éles határ, de való igaz - ahogy Pálffy István képviselőtársam már ezt elég hosszan fejtegette , hogy az a fajta vármegyerendszer, amely Szent Istvántól kezdve a kiegyezést követő években működött, ma nem működhet. Részben már 1923tól, részben pedig aztán ’45től, illetve ’4950től egy másfajta, de mégiscsak megyerendszerben működő közigazgatási beosztás van. Én úgy gondolom, azáltal, hogy most ezt a megyerendszert nem elveti az alkotmány, hanem megerősíti, tulajdonképpen elfogadjuk a magyar jogtörténetnek ezt a kü lönleges elemét. Nem gondolom, hogy ezen az egy kis toldalékszón, a vármegyén kéne egyedül a hungarikumot látni. Én azt gondolom, hogy maga a megyerendszer az, ami hungarikum. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Latorca i János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Rendes felszólalásra Mengyi Roland képviselő úr következik, a Fideszképviselőcsoportból. Parancsoljon, képviselő úr! DR. MENGYI ROLAND (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az új alaptörvé nyünk közpénzügyi fejezetéhez kapcsolódó módosító javaslatokkal kapcsolatban szeretném megosztani néhány gondolatomat önökkel, mégpedig a bizottsági ajánlás szerinti 117. és 119. módosító javaslatok kapcsán. Az Európai Unió számos országa adósodott el olya n mértékben, amely az összeomlás szélére sodorta a gazdaságukat. Ezt mi, magyarok a saját bőrünkön tapasztalhattuk meg, hiszen sajnos Magyarország adósságállománya soha nem látott ütemben növekedett az előző, szocialista kormányzatok, kormányok alatt. A vá lság felkészületlenül ért minket, és csak az IMF hitele mentette meg hazánkat a legrosszabbtól. Az Unió válaszát a gazdasági válságra az a hat jogszabályból álló csomag jelenti, amelyet éppen a magyar soros elnökségnek kell átvinnie az Unió jogalkotási pro cedúráján. Az áttörésre március 15én került sor, amikor elnökségünknek sikerült történelmi kompromisszumot elérni ebben a
