Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. április 4 (82. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök:
2156 Az ipari beruházásokkal más a helyzet, mert az ipari szakmunkásoknak nem tudok a homokhátságon mezőgazdasági munkát adni. Az ipari szakmunkásoknak az iparban tudunk munkát adni. Márpedig, ha a külföldi, modern technológiát használó nagyipar nem érkezik me g Magyarországra, akkor Kecskemétnek nem lesz adóbevétele, mert nem lesz Mercedes, akkor Győrben be lehet zárni most 6500 munkahelyet, meg el lehet tekinteni a most készülőfélben lévő további 45 ezer munkahelytől. Tehát az én fölfogásom az, hogy a magyar nemzeti érdek szerint óvatosan haladva előre, egy jó gazdasági mixtúrát kialakítva egyszerre van szükségünk a magyar kis- és középvállalkozásokra, bővíteni kell a foglalkoztatást és a tőkeellátottságot a mezőgazdaságban, és közben a számunkra értékes, tart ós, exportpiacokkal rendelkező nyugati ipari technológiát is be kell hozni, hogy munkát tudjunk adni az embereknek, és a magyar középvállalkozások rá tudjanak csatlakozni, és így technológiai modernizáción mehessenek át, amikor ezekkel a nagy cégekkel kapc solatba lépnek. Szerintem ezt egyben kell látnunk, egyegy elemének a kiemelése félrevezető következtetésekre juttathatja a képviselőket. Ezért arra kérem önöket, hogy ezt az egész kérdéskört, ahogy szokták mondani, komplexitásában, tehát nagy összefüggése iben, együtt kezeljük, és ne fordítsuk szembe a homokhátság víz iránti igényét - amely megoldandó feladat - a Győrben dolgozó munkásemberek érdekeivel, hanem mind a kettőt próbáljuk meg a lehető legjobb képességeink szerint szolgálni, erre ugyanis van lehe tőség. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Éppen ezért fontos a gazdasági konzultáció. A Széchenyitervet gazdasági konzultáció előzte meg, Schiffer képviselő úr, éppen azért, hogy ne legyen Magyarországon egyetlen olyan lehetséges kis- és középvállalkozói fejlesz tési irány sem, amire ott van a lehetőség a gazdaságban, de a politika nem érzékeli, ezért nem ír rá ki pályázatot, nem hirdet meg programot, nem karolja föl és nem bátorítja. Ezért előzte meg a Széchenyitervet egy gazdasági konzultáció, amelynek segítség ével összegyűjtöttük azokat a lehetséges irányokat, amelyekről a magyar gazdaság saját szereplői gondolják azt, hogy ott van értelme a gazdasági aktivitás növelésének. Tisztelt Képviselőtársam! Végezetül - bár ez szívemnek kedves téma, de talán későbbre ha laszthatjuk ezt a vitát : a demokrácia és a jó élet összefüggése globális méretekben egy izgalmas kérdés, és én valószínűleg egyetértek önnel, de a hangsúlyt mégis máshova tenném. Például óvatos volnék a tekintetben, hogy meg merjük mondani, hogy mire van szüksége más népeknek. A demokráciára is szükségük lehet, ezt senki sem vonja kétségbe, de az én fölfogásomban a hangsúly a szabadságon van. Én azt gondolom, hogy a világon akkor közelítünk leginkább a békességhez meg az együttéléshez, az egymás tisztelet ét is magában foglaló együttéléshez, ha minden nép úgy érzi, hogy olyan formában szervezheti meg az életét, ahol ő szabad, ahol szabadnak érzi magát, ezért mi mindig is a szabadság hívei voltunk, a szabadság hívei maradunk mind a belpolitikában, mind a nem zetközi politikában. (Taps a kormánypártok soraiban.) Tisztelt Balczó Képviselő Úr! Köszönöm a támogató vagy az elismerő, vagy a partneri hozzászólását. Azt mondja, hogy az a feladat, hogy Magyarország a jó arcát mutassa. A baj az, hogy nekü nk csak ez van. (Derültség.) Mutatnánk mi jobbat is, de szegény ember vízzel főz, mondhatnám. Én azzal is beérném már az első három hónap tapasztalatai alapján, ha Magyarország nem mutatna rosszabb arcot annál, mint amilyen van neki, és ha azt sikerül megm utatni, amilyenek vagyunk, az már elegendő lesz. (Taps a kormánypártok soraiban.) A végeredményét nem, de a Jobbik megközelítését én személy szerint osztom, csak más következtetésre jutok, mint önök. Amikor az európai uniós csatlakozási vita volt, akkor mi a magunk részéről, ez a politikai család vagy közösség világossá tette a maga álláspontját, megvizsgáltuk, hogy az Unióhoz való csatlakozás mellett és ellene milyen érvek szólnak, és arra jutottunk, hogy bár mind a két serpenyőjében a mérlegnek találhatók tényezők, összességében Magyarország számára több előnnyel jár a csatlakozás, mint a kívül maradás. Ezért támogattuk Magyarország európai uniós tagságát, és ezért mi a magunk részéről egész addig, amíg ezek a megfontolások el nem múlnak,
