Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. április 4 (82. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök:
2145 (9.40) Szögezzük le, a sikerminták keresése sohasem vezetett el minket a sikerességhez. Sőt, mára ezek a csodagyógymódok egész egyszerűen elvesztették érvényességüke t. A Magyarországra is oly jellemző ciklikus válságok időről időre egyre erősebben tértek vissza, miközben a minták és ajánlások ugyanazok maradtak: államtalanítás a privatizáció jegyében, megszorítások, államadósságnövelés, a kötelező magánnyugdíj pillér ének kialakítása. Tisztelt Ház! Mi, magyarok azonban végre megértettük a probléma igazi természetét: az örökös körben járásnak egyetlen ellenszere van, a körből való kilépés. Mindeddig azért nem tudtuk lezárni az átmenet zavaros éveit Magyarországon sem, m ert foglyai voltunk a régi világ előföltevéseinek, éppen azoknak az eszközöknek és mércéknek, amelyek a válságot okozták. Felismertük és megértettük, hogy azért kell megújulni, mert a régi politika az egekbe növelte az adósságot, a válság legfőbb kiváltó o kát, és ez a politika folytathatatlanná vált. Felismertük és megértettük: ha a körülmények megváltoztak, akkor új eszközök és új válságelhárító mechanizmusok kellenek, még akkor is, ha azok szokatlanok, mint például a bankadó vagy a válságadó, amit a közny elv egyszerűen csak multiadónak nevez. Felismertük és megértettük, hogy a részátalakítások, a toldozgatásfoldozgatás nem vezet sehová, az ország alkotmányos újjászervezésére van szükség. Felismertük és megértettük, hogy nem elég megváltoztatni a megcsonto sodott szerkezeteket, nekünk magunknak is meg kell változnunk, vissza kell adnunk a becsületes munka és az ennek szentelt élet tiszteletét. Felismertük és megértettük, hogy az Európa és Magyarország előtt álló problémák nagyon is hasonló természetűek, és a feladat természetrajza is hasonló: Magyarországot és Európát is át kell szervezni. A két legfontosabb feladat Európában és Magyarországon is ugyanaz: az államadósság csökkentése és a munkahelyteremtés. Felismertük és megértettük, a feladat nem az, hogy vi sszataláljunk a válság előtti Európához, hanem hogy megtaláljuk a válság utáni új formáját. Már a görög, majd pedig az ír állami csőd intézményesülése és az éppen rogyadozó más európai nemzetgazdaságok példái megmutatták az európai emberek számára, hogy in og az egész régi építmény. S itt, tisztelt hölgyeim és uraim, az európai és a nemzetállami politikák közös problémájához érkeztünk el. Milyen gyakran halljuk Brüsszelben, hogy az európai politikát közelebb kellene vinni az emberekhez! Azt hiszem, ezt a kér dést másképpen kellene feltennünk, inkább úgy, hogy miről kell szólnia a politikának az európai és a nemzeti politika világában. A politikának, tisztelt hölgyeim és uraim, leginkább az emberek életéről kellene szólnia, arról, hogy mitől lesz jó életük, vane munkájuk, meg tudnake élni belőle, vane otthonuk, milyen jövője lesz a gyerekeiknek, mi lesz velük idős korukban, biztonságban tudhatjáke magukat, szeretteiket és tulajdonukat. Ez az igazán fontos kérdés, tehát a politikának is erről kellene szólnia Magyarországon és Európában egyaránt. A hatalmi kérdések, az európai intézmények vitái olyan témák, amelyek sohasem váltanak ki élénk és átütő érdeklődést, mert ezek leginkább a politikusok számára tűnnek fontosnak. Magyarországon ma a politika távolról se m tökéletes, messze nem hibátlan, de immár az emberekről szól, arról a küzdelemről, amit közösen folytatunk azért, hogy az élet jobb legyen. Tisztelt Ház! Ami az elvégzett munkát illeti, arról adhatok önöknek számot, hogy Brüsszelben ez idáig 750 munkacsop ortülést vezettünk le, 16 tanácsülés megszervezéséhez és levezényléséhez járultunk hozzá, 9 informális miniszteri tanácsülést tartottunk, és egyszerre több száz ügyön dolgozunk. Az eddigi, az állampolgárok életét közvetlenül befolyásoló eredmények közül a következőkre hívom föl az önök figyelmét. Az európai polgári kezdeményezést részletesen szabályozó rendeletet véglegesítettük. Ez azt jelenti, hogy a polgári kezdeményezés segítségével az európai állampolgárok együtt alakíthatják közös jövőjüket Európa erő sítése érdekében: legalább 1 millió uniós polgár kezdeményezheti, hogy az Európai Bizottság terjesszen elő javaslatokat azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a szerződések végrehajtásához uniós jogi aktus elfogadására van szükség.
