Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. április 1 (81. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik):
2130 A 13. módosító javaslatom: kérem, vegyük ki azt, hogy “büszkék vagyunk arra, hogy harcokban védtük Európát”. Ne arra legyünk büszkék, hogy harcoltunk, senki nem lehet bü szke a vérontásra, az nem nemesíti a lelket. A cél, és hogy Európáért küzdöttünk, és hogy célt értünk vele, vagy ha nem értünk célt, de legalább a kitűzött cél nemes lehet, és arra méltán lehetünk büszkék, de ebben a megfogalmazásban a harcra vagyunk büszk ék, és ez ebből a szempontból nem helytálló. Én nem örülnék, ha az alkotmányunkban ez benne maradna. A 15. módosító javaslat: “Valljuk az elesettek és a szegények megsegítését.” Kérem szépen, a szegénység nem szégyen, az anyagi javaknak a mennyisége, amell yel rendelkezünk, nem feltétlenül jelenti azt, hogy az a szegény egyébként segítségre szorul. A gazdagok, akik anyagi javakban gazdagok, lehet, hogy sokkal inkább szorulnak a segítségünkre, mint a szegények. Ha a “szegényeket” kicseréljük a “rászorultakra” , akkor az tökéletesen lefedi azoknak az embereknek a rétegét, vagy azokat az embereket, akiknek emberi kötelességünk - és alkotmányban le kell írni, hogy rajtuk kötelességünk - segíteni. (15.20) De kérem szépen, ne keverjük össze az anyagi javakat az embe ri lélekkel, az életnek a tartalma, hogy jó életet élünke, tartalmasat, szeretetben gazdagot, ez nem attól függ, hogy valaki szegény vagy pedig nem! Ezért javaslom azt, hogy ezt is gondolják át, hogyha megkérhetem, még egyszer. Nagyon szépen köszönöm, és örülök annak, hogy a 11. számú módosító javaslatomat támogatta mind az alkotmányügyi bizottság, mind az előterjesztő, ahol is két dolog szerepel. Az egyik, a valódi népuralom, sokak számára talán kötözködésnek is tűnhet: nincs “valódi” népuralom. Vagy van népuralom, vagy nincs népuralom, és az álnépuralom nem népuralom, azt csak hívhatják népuralomnak, de a legfontosabb része a kiegészítésnek, hogy az “igazságos eljárás” bekerült a többi közé. Ne haragudjanak, 50 másodpercem van, nem tudok mindenre részlete sen kitérni és idézni. Valószínűleg hétfőn fogom folytatni a részletesebb dolgokkal. A 12. pont még, ha jól gondolom, a Nemzeti hitvalláshoz tartozik, már csak erről tudok beszélni, ahol a jövő nemzedékekről beszélünk, hogy az ő elhivatottságukkal naggyá f ogják tenni Magyarországot. Az én módosító javaslatom az, hogy tegyük bele azt, hogy ők majd folytatják a munkánkat. Nem állhatunk úgy neki egy alkotmány elkészítésének és egyébként az elkövetkezendő éveknek, ha nem hisszük azt, hogy mi fogjuk naggyá tenni Magyarországot, mi tesszük le az alapjait annak, hogy ők majd ezen építkezve még nagyobbá tudják tenni Magyarországot. Egyszerűen bíznunk kell magunkban, és sugallnunk kell azt a jövő generációi felé, hogy mi erre képesek vagyunk, és ezzel erőt adunk arra , hogy ők is képesek erre. Nagyon szépen köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most Nyikos László képviselő úr következik, a Jobbikképviselőcsoportból. Parancsoljon, képviselő úr! DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik) : Köszönöm szépen, elnök úr. Kedves Képviselőtársaim! Itt az első nap fináléjában még szeretnék három módosító indítványhoz véleményt fűzni. Az egyik az ajánlás 99. számú pontja, amelyben arra tesznek javaslatot, hogy az alkotmány bírák számát négy fővel emeljük meg, emeljék meg, a 11ről 15re. Én ennek a bírósági vonatkozásával nyilván nem fogok foglalkozni, nem a szakmám, az a része viszont a szakmámhoz tartozik, hogy a bíráskodás is pénzbe kerül, közpénzbe kerül, és nem mindegy az, hogy mennyiért alkotmánybíráskodik Magyarország. Engedjék meg, hogy összehasonlítást tegyek a német alkotmánybíróság létszáma, infrastruktúrája és a magyaré között. Németországban 16 fős alkotmánybíróság dolgozik Karslruhéban, abban a Németországban, a mely lakosságának a lélekszáma nyolcszorosa a miénknek, a GDPje pedig huszonötszöröse a miénknek. Tehát majdnem egy német szintre vinné a létszámot. A magyar
