Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 14 (64. szám) - Képviselői vagyonnyilatkozatok benyújtásáról - Frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Kövér László): - MESTERHÁZY ATTILA (MSZP):
22 ELNÖK (Kövér László) : Frakcióvezető úr, pillanatokon belül megvonom öntől a szót, hogyha (Felzúdulás az MSZP soraiban. - Nyakó István: Vonja meg a szót! Vonja meg ! - Taps a kormánypárti padsorokban és a Jobbik soraiban.) nem próbál visszatérni a Házszabály szerinti hozzászólás medrébe. Felhívom a figyelmét arra - és kérem, hogy az órát igazítsák vissza az elejére , hogy vannak szabályok, amelyeket a Házszabály rög zít, és ezeket mindenkinek be kell tartania, nekem is, önnek is. (Moraj az MSZP soraiban.) Vannak szabályok, amelyeket az általános európai kultúra és a jó modor rögzít. (Moraj az MSZP soraiban. - Közbeszólás az MSZP soraiból: Az előbb sem tették meg!) Eze ket nemcsak a Jobbik képviselője sértette meg, hanem önök folyamatosan, az ülés kezdete óta. (Moraj az MSZP soraiban. - Taps a kormánypárti padsorokban.) Parancsoljon! MESTERHÁZY ATTILA (MSZP) : Az alapján, amit a miniszterelnök úr elmondott a jövővel kapcs olatban, az jutott az eszembe, hogy majdnem egy éve kormányozik (Derültség a kormánypárti padsorokban.) Orbán Viktor kormánya, és úgy tűnt ez a beszéd, mintha egy ilyen miniszterelnöki székfoglaló lett volna, hiszen csak vágyakat és célokat fogalmazott meg a miniszterelnök, és nem pedig konkrét cselekvési terveket. A múlttal kapcsolatban pedig, amit a miniszterelnök úr mondott, arról az a vicc jutott az eszembe, amikor egy ember hajt teljes gázzal az autópályán szemben a forgalommal, és hallja a rádióban, h ogy egy ember őrülten hajt szembe a forgalommal, és akkor a rádióhírre reagálva azt mondja neki, hogy: egy? Hát mindenki szembejön? (Moraj a Fidesz soraiból.) Tisztelt Miniszterelnök Úr! Ahogy ön értékelte az elmúlt időszakot, abban egészen más értékelésre lenne szükség egy ilyen országértékelőben. Abban igaza van a miniszterelnöknek, amikor azt mondja, hogy sokan várták ezt a kétharmadot. Sokan érveltek amellett, hogy szükség van Magyarországon egy ilyen kétharmados többségre, mert ezzel hozzá lehet látni a Magyarország előtt álló nagyon fontos kihívások megoldásának. Sokan sokat vártak ettől a kétharmadtól, elemzők, értelmiségiek, közgazdászok beszéltek arról, hogy miért fontos, hogy önnek legyen meg ez a támogatottsága. A választópolgárok hittek önnek, bí ztak önben, hogy mindenféle fájdalom, mindenféle nehézség nélkül van lehetőség az ország helyzetén javítani és az élet minőségét is jobbá tenni. Elhitték azt, hogy mindenért csak az előző szocialista kormányok a felelősök. Elhitték azt, hogy megvédik a mag ánnyugdíjpénztárakat, elhitték azt, hogy lesz két hét alatt közbiztonság, elhitték azt, hogy lesz 1 millió munkahely Magyarországon, és azt is elhitték, hogy több lesz a fizetés, és kevesebb lesz az adó mindenkinek, sőt sokan úgy vélekedtek, miniszterelnök úr, és érveltek amellett, hogy ön sokkal tapasztaltabb, bölcsebb és megfontoltabb lett, mint amilyen ’98 és 2002 között volt. Nos, én azt gondolom, hogy mindnyájan tévedtek. Ön idővel csak idősebb lett, de megfontoltabb egészen biztosan nem. Sőt, a ’9820 02 közötti kormányzásából pusztán azt az egy konzekvenciát vonta le, hogy az volt a baj az akkori kormányzásával, hogy nem volt elég kemény, hogy nem semmisítette meg azokat, akik adott esetben nem értenek egyet azzal, ahogy ön kormányoz vagy azzal, amilye n politikát képvisel, és éppen ezért ezekkel mindenféleképpen le kell számolni. A kétharmad pedig teljesen mást hozott az embernek, mint amire számítottak vagy amiről ön beszélt. Hozott növekvő munkanélküliséget, 93 ezer fővel magasabb a munkanélküliség; m agasabb államadósságot, 120 milliárd forinttal nőtt ebben a hónapban a tervezetthez képest; igazságtalan adórendszert rengeteg kárvallottal, történelmi csúcsokat döntő benzinárat, magasabb energiaárakat, magasabb törlesztőrészleteket a devizahitelesek szám ára, drágább élelmiszereket és szolgáltatásokat, romló közbiztonságot, indoklás nélküli elbocsátást és megfélemlített közigazgatást, a magánnyugdíjpénztári megtakarítások elvételét, ad hoc, kapkodó gazdaságpolitikát, nemzetközi elszigetelődést és a jogáll am és a demokrácia korlátozását. Ezek a problémák, miniszterelnök úr, az ön kormányzása idején keletkeztek. Nem lehet mindig visszahivatkozni az elmúlt időszakra. Egyre kevesebben fogják ezt önnek elhinni. Az előző kormány