Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. április 1 (81. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. KUPPER ANDRÁS (Fidesz):
2089 A nagy hangon beharangozot t európai uniós támogatási lehetőségnek, aminek minden önkormányzat örült, nem tudtunk másképp eleget tenni, csak úgy, ha egyéb forrásokat vonunk be. Az önkormányzataink nagy része már további ingatlanértékesítést nem tudott meg nem is akart végrehajtani, ez nálunk nem olyan szokás. A másik lehetőség lett volna, hogy helyi adót emelünk, ehhez sem akartunk folyamodni. A harmadik lehetőség az volt, hogy kötvényt bocsátunk ki, vagy hitelt veszünk föl ahhoz, hogy ezeket az európai uniós támogatásokat igénybe ve hessük. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. És most Kupper András képviselő úr következik, rendes felszólalásra, a Fidesz képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr! DR. KUPPER ANDRÁS (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! A IX., a XIX. és a XXVII. cikkekhez, a 81., 86. és 71. számon benyújtott módosító indítványokhoz szeretnék hozzászólni, ezek az ajánlás szerinti 45., 55. és 66. sorszámon futnak. A IX. cikkhez érkezett mód osítás immár nemcsak azt írja elő az államnak, hogy biztosítsa a tudományos és művészeti élet szabadságát, hanem azt is, hogy védje ezt a szabadságot. Bár örök érvényű a védelem igénye, most éppen aktuális adalékként hadd mondjam el: az alkotói szabadságot páratlan mértékű támadás éri napjainkban is. A szerzői jogok megsértése teszi ki a szellemi jogokkal kapcsolatos hamisítási bűncselekmények 90 százalékát. Nemrégiben döntöttük arról, hogy a Szabadalmi Hivatal felügyeli immár a szerzői jogokat is, de a maj dan megalkotandó törvényi szabályozásban rögzíteni kell, hogy ezen jogok védelmét hogyan szervezi meg az állam. Ez komoly kihívást jelent, hiszen a szerzői jogokat, ha más nem, de a jogörökösök addig, amíg tart az ő joguk, még védik, de vajon hogyan fogja az állam ezt a jogot védeni? Gondoljunk csak a János vitéz Nemzeti Színházbeli előadására. Tehát igenis, legyen állami feladat, hogy szellemi értékeink háborítatlanul gyarapodjanak, és hamisítatlanul maradjanak az utókorra. Ugyanebben a javaslatban rendelkezik a tervezet arról, hogy a kutatási eredmények és a tudományos igazságok kérdésében nem az államnak, hanem a tudomány művelőinek kell dönteniük. De ha a tudomány művelőire joggal és nagy tisztelettel rábízzuk a tudományos kérdéseket, ne felejtsük el majd azt is szabályozni, megmondani, hogy kiket tekintünk a tudomány művelőinek. Tehát egyfelől tudományos igazság a kutatások tudományos értékének megállapítása is, másfelől az is, hogy egy tudományszak művelőjétől milyen mini mális szakmai képzettséget, tudásanyagot követelünk meg. Ez a javaslat tehát azt a feladatot rója ránk, hogy eme fogalom pontosítását a későbbiekben még megtegyük. Örvendetes tény, hogy az Alaptörvény tervezetébe az MTA mellett belekerült a Magyar Művészet i Akadémia, amely 1992ben alakult meg, de azóta sem kapott semmilyen állami elismerést, egyébként anyagit sem. Az egészségüggyel kapcsolatban engedjenek meg pár mondatot. E módosító javaslatban fogalmaztuk meg azt is, hogy a testi és lelki egészség megőrz éséhez való jog mindenkit megillet. A hangsúly itt a megőrzésen van, ami immár nemcsak azt jelenti, hogy az államnak meg kell szerveznie az egészségügyi ellátást az alapellátástól a szakellátásig, hanem ez utal arra, hogy az egyénnek ezen jog gyakorlásához magának is közreműködnie kell. (12.00) Hiszen valakinek a saját értékeit megőrizni aligha lehet pusztán külső feltételekkel, arról az érték tulajdonosának, az egyénnek is gondoskodnia kell. Ha pedig ezt továbbgondoljuk, közvetve kimondatik, hogy szülői, p edagógusi, sőt intézményi felelősség gyermekeink rászoktatása saját egészségük óvására, hogy később élni tudjanak az egészség megőrzésének alkotmányos jogával.
