Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. április 1 (81. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik):
2057 alkotmányos állami folytonosságot, a nemzet egységét; nem ismerjük el ennek a felfügges ztését. És van egy nagyon fontos mondat: “Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista ’alkotmány’ jogfolytonosságát, amely egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk annak érvénytelenségét.” Nem kell jogásznak lenni ahhoz, elég egyszerű törvényhozón ak, hogy érezzük, mi a különbség az érvénytelenség és a jogfolytonosság között. Nos, én kitértem annak idején arra, hogy milyen fontos ennek a jogfolytonosságnak a megszüntetése, és feltettem egy kérdést, hogy vajon hogyan állunk az Alkotmánybíróság kötele ző érvényű jogi határozataival, amelyek ez alapján az 1949. évi XX. kommunista alkotmány alapján születtek. Tegyük zárójelbe, de fontos, hiszen azt a változatot alapjaiban, ami most hatályos, 1989. október 23án kommunista többségű Országgyűlés fogadta el. Mi nemzetiek nagyon örültünk ennek, és most Lázár János és Harrach Péter kiveszi a “jogfolytonosság” kifejezést, és ettől kezdve elismeri a jogfolytonosságot, csak annyi szerepel, hogy “nem ismerjük el az alkotmányt, kinyilvánítjuk érvénytelenségét”. Hát azt kimondani, hogy 2012. január 1jétől lesz egy új alkotmány és a régi érvénytelen, ez trivialitás, ezt nem kellett volna a Nemzeti hitvallásnál betenni. A lényeg a jogfolytonosság kérdése volt, amire GaudiNagy Tamás képviselőtársam ettől kezdve módosít ó indítványokat alapoz, hogy milyen sarkalatos törvényekben kell helyreállítani, kimondani. Ezek után önök milyen indoklással mondják ki azt, hogy a jogfolytonosságát fenntartjuk? Tartalmi pontosítást szolgál, egy ilyen átlátszó, semmit nem mondó kifejezés sel oldják ezt meg. Tisztelt Képviselőtársaim! Most ki akarok térni egy saját indítványra, amit jómagam is jegyzek, amely a termőföld, ivóvízkészlet igazi védelmét kívánja megoldani, mert az alapjavaslatban annyi szerepel, hogy a termőföld, az ivóvízkészle t a nemzeti örökség részét képezi, így kell vele bánni. Ez nagyon szép mondat, de körülbelül úgy is lefordítható majd, hogy ha ennek megfelelően termőföld, ivóvízkészlet jut majd holland, osztrák, izraeli befektető, gazda tulajdonába, azt mondjuk neki, hog y nagyon figyelj, úgy bánjál vele, hogy mi ezt nemzeti örökségnek tekintjük. A Jobbik módosítója így szól pozitív módon megfogalmazva: “A termőföld és az ivóvízkészlet kizárólag magyar állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban, illetve magyar természetes személy tulajdonában lehet.” Tudom, hogy erre azt mondják, hogy kérem, az Európai Unió keretein belül ezt direktben nem lehet kimondani. Nem akarok belemenni abba, hogy a tőke szabad áramlása keretében bevitt termőföldtulajdonnak milyen következményei vol tak; hogy mennyire másképp volt ez az eredeti 15ök tekintetében. De igen, a Jobbik mindig is azt mondta, hogy az Európai Unióban azért van jelen, mert át akarja formálni, alakítani nemzetek Európájává a brüsszeli birodalmi szemlélet helyett, de azt mindig is mondtuk. Ha az a stratégiai kincs, ami a következő évtizedekben a világon a legfontosabb lesz, a termőföld, ivóvízkészlet kerül veszélybe, akkor igenis azt mondjuk, akár ebben az esetben még az Unióból való kilépést is figyelembe lehet venni. És mi bát orított fel minket erre a határozott lépésre? Maga Orbán Viktor, itt van a kezemben (Felmutat egy iratot.) , 2010. március 31én mint leendő kormányfő, a Fidesz elnöke azt nyilatkozta, idézet MTI, Magyar Nemzet: “A külföldiek itt termőföldet soha nem fognak vásárolni, akárhogy is döntsenek Brüsszelben.” Miután ez március 31., nem április 1., hogy úgy kéne venni, hogy a jelenlegi miniszterelnök úr tréfált, mi is ezt teljesen komolyan vettük, és ezt öntöttük ebbe a módosítóba, amit természetesen önök elutasíto ttak. És az utolsó módosító, amihez hozzászólok, Harrach Péter képviselő úr módosítója. Ő a következőt mondja - van egy cikk: “Magyarország védi a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanulás és a tanítás szabadságát.” , ő ezt a következőképpen mód osítja: “törvényben meghatározott keretek között a tanítás szabadságát”. (9.30) Ez teljesen világos, így kell legyen. Önök ezt úgy utasították el a bizottságban, hogy egyharmadot sem kapott. Mi ennek a következménye? Önök azt akarják, hogy az iskolák majd ide, a közelünkbe, Károlyi Mihály szobrához tanulócsoportokat hozzanak, hogy megünnepeljék, hogy a köztársasági gondolat itt valósult meg, és ez milyen fontos előfutára volt az egyenlőség
