Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. április 1 (81. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP):
2052 Tisztelt Országgyűlés! “A nemzetiség n em egyéb, mint azon összetartozásnak tudata, mely nagyszámu emberek között - multjok emlékei, jelen helyzetök s mi ezekből foly érdekei közössége által támad.” Eötvös József szavaival indítva a magyarországi nemzetiségek jogaival kapcsolatban szeretném még néhány dologra felhívni a figyelmet, különös tekintettel az eddigi vita során a tisztelt Házban elhangzottakra, illetve a sajtóhírekre. A kormányzat a múlt év nyara óta több alkalommal, több fordulóban egyeztetett az országos kisebbségi önkormányzati veze tőkkel, jelesül a kisebbségi önkormányzati képviselőtestületi létszám meghatározása, a 2011. évi költségvetési tervezés kisebbségpolitikai célú állami támogatások rendszerének átalakítása, illetve a helyi kisebbségi önkormányzatok úgynevezett differenciál t támogatási rendszerének átalakítása tárgyában. (9.00) Az egyeztetések során kialakult konszenzus tükröződik ezekben a törvényi, kormányrendeleti szintű szabályozásokban. A rövid távon lehetséges eszközökkel élve kormányrendeleti szinten, pénzügyi támogat ási oldalról sikerült egy olyan ügyfélbarát támogatási struktúrát kialakítani, amely a tényleges, a helyi nemzetiségi közösséget szolgáló kisebbségi önkormányzati feladatellátást támogatja. Leraktuk továbbá egy átlátható, tervezhető, ellenőrizhető kisebbsé gpolitikai célú állami támogatási rendszer alapjait. A 2011. évtől kezdődően nemzetiségi tanulmányi ösztöndíjat alapított a közigazgatási miniszter, hogy a kiemelkedő képességű nemzetiségi tanulók továbbtanulását segítse. Szintén a múlt év nyarán indult a nemzeti és etnikai kisebbségi jogokról, kiemelten a kisebbségi önkormányzati választásokról szóló joganyag felülvizsgálata, amely a felkért nemzetiségi civil szervezetek, kisebbségi önkormányzatok, szakértők által beküldött közel ötven véleményre, javaslat ra, szakértői anyagra épül. Célunk az, hogy - megfelelve a nemzetiségi közösségek elvárásának is - olyan kisebbségi önkormányzati választási rendszert dolgozzunk ki, amely tényleges közösségi háttérrel rendelkező kisebbségi önkormányzatok létrehozását, kul turális autonómiáját teszi lehetővé. Az elmondottakkal azt szeretném bemutatni, hogy a közel egy éve gyakorlatilag folyamatosnak tekinthető, az alaptörvényi szabályozáson túl az egész kisebbségi joganyagra kiterjedő konzultációnak nyilvánvalóan nem célja a kisebbségpolitikai eredmények szisztematikus lebontása, amitől dr. Kállai Ernő országgyűlési biztos úr tart a napokban ugyanitt elmondott felszólalása szerint. És még egy gondolat az országgyűlési biztos úr által az alkotmányozással kapcsolatban több alka lommal kifejtettekhez: az aggodalom, a figyelem jogos, ez következik az országgyűlési biztosi feladatkörből, azonban a tényektől eltekintő ellenséges hangvétel nem szolgálja a nemzetiségek érdekeit, és nem szolgálja közös érdekeinket. Hogy ismét Eötvös Józ sef szavaival éljek, idézem: “Bekötött szemmel senki sem járhat egyenesen.” - itt az idézet vége. A tények ugyanis a nemzetiségi jogok alaptörvényi megjelenítésével kapcsolatosan a következők: az Országgyűlés alkotmányelőkészítő eseti bizottsága felkérésé re négy országos kisebbségi önkormányzat nyújtott be javaslatot az alaptörvényhez. Ezek a javaslatok néhány olyan jogosítvány kivételével, amely ma sem az alkotmányban, hanem a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben szabályozott, tehát ez ek a javaslatok megjelennek az alkotmányelőkészítő eseti bizottság Országgyűlés által elfogadott javaslatában. Emlékeztetem a tisztelt Házat, hogy a bizottsági javaslat szerint az Alaptörvény preambulumában utalni kell legfontosabb alapértékeinkre, a demo krácia, a jogállamiság és az alkotmányosság értékeire. Az tehát, hogy az alaptörvényjavaslat nemzeti hitvallásában megjelennek a nemzetiségek, nem más, mint annak elismerése, alapértékként kezelése, hogy a nemzetiségek részei, részesei a magyar nemzetnek. A bizottsági javaslat rögzíti továbbá azt is, hogy alapvető jogként határozandó meg a nemzetiségi státushoz való jog, a nemzet hatalmának részeseiként a közéletben való kollektív részvétel joga, a saját kultúra, anyanyelv ápolásához, az anyanyelv használa tához, az anyanyelvű oktatáshoz, a saját nyelven való névválasztáshoz, névhasználathoz való jog, a képviseleti jog és az önkormányzás joga. Mindezek szerint az alkotmányozó nem vitatható célja annak a rögzítése, hogy a magyarországi
