Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. április 1 (81. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - GÚR NÁNDOR (MSZP):
2044 Mit fogunk tenni? Ebben a rendeletben magyar terméknek az fog minősülni, amelynek az alapanyagait Magyarországon állították elő, magyar üzemekben. Tehát magyar term ékként csak az hozható forgalomba, ahol az alapanyag előállítása és a termék előállítása is Magyarországon történik. Ami a zéró toleranciát illeti: itt muszáj bizonyos engedményt tennünk, mert a magyar élelmiszerekben is használunk olyan fűszereket, vagy a z élelmiszerellátásunkban használunk olyan déligyümölcsöket és egyebeket, amelyek kiegészítik a kínálatot. Ilyen tekintetben nem követhetjük a zéró toleranciát. Ezért mondtuk azt, hogy azon alapanyagok kivételével, amelyek nem állíthatók elő Magyarországo n, minden alapanyagnak Magyarországról kell származnia, és itt kell hogy előállítsák. A problémára, hogy ez mennyire nem tiszta viszonyok között zajlik ma, a dioxinbotrány világított rá, ahol a magyar hungarikumtermék mindenféle felirattal jelent meg. Amik or megtiltottuk a német hús importját, és szigorú ellenőrzést vezettünk be a dioxinbotrány következtében, akkor nem a németek tiltakoztak először, hanem az a cég, amelyik ezt a húsipari terméket Magyarországon előállítja. Vagyis a helyzet az, hogy az úgyne vezett hungarikumaink, a zászlónkat és minden egyéb magyar jelölést viselő termékek nagyrészt nem magyar alapanyagból készülnek, még akkor sem, ha Magyarországon van a cég. Ebben az esetben például ez a hungariumtermék 52 százalékban német húsból készül. N o, az ilyen termékek a rendelet megjelenése után nem fogják viselni a magyar jelzést. Ha arra tartanak igényt ezek a cégek, hogy magyar felségjeleket tüntessenek fel, akkor meg kell feleljenek annak a szabálynak, hogy magyar alapanyagból, itthon előállítot t alapanyagból itthon kell magát a terméket is előállítani. Ezenkívül zajlik az élelmiszerkönyv teljes felülvizsgálata. Az összes termékcsoportra világos viszonyokat kell teremtenünk. Le kell írni minden kategóriát pontosan, hogy mit jelent, és aki nem fel el meg annak, az azt a jelölési formát vagy megkülönböztető jelölést nem használhatja. “Különleges”, “prémium”, “kiváló”, “extra” és ilyeneket látunk; ennek világos leírása lesz az élelmiszerkönyvben. Azt hiszem, az első és legfontosabb lépés a piac megtis ztítása és a világos viszonyok megteremtése lesz. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Ugyancsak napirend előtti hozzászólásra jelentkezett Gúr Nándor képviselő úr, MSZP: “Szociális válsághelyzet, társadalmi különbségek” címmel. Öt percben öné a szó, képviselő úr. GÚR NÁNDOR (MSZP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Közel egy év Fideszkereszténydemokrata kormányzás eredménye az - nyugodtan mondhatom , hogy nő a társadalmi különbség. A gazdag mé g gazdagabb lesz, hozzáteszem, nem teljesítményének és munkájának eredményeképpen, a szegény még szegényebbé válik, megy a mélyszegénység irányába, a mélyszegénység peremén élők pedig a nyomor felé haladnak. Ma ez Magyarország, és ez ennek az egy esztendő kormányzásának az eredménye. Amit tesznek, az gyakorlatilag nem segíti azt, hogy a munka világában új munkahelyek teremtődjenek. Csak jelzem, a válság bekövetkeztét megelőzően 3 millió 960 ezer volt a munkahelyet betöltők, foglalkoztatottak száma, most nag yjából 100150 ezerrel kevesebb. Ezzel szemben a munkanélküliek száma rohamosan nő, 670 ezer embert regisztráltak nem is olyan régen álláskeresőként, munkanélküliként. S hozzáteszem, intézkedéseikkel vagy az intézkedéseik elmaradásával nem segítik annak a folyamatnak az alakulását, ami arról szólna, hogy új munkahelyek teremtődjenek. S közben még arról sem gondoskodnak, hogy azok számára, akik kiszorulnak a munkaerőpiacról, a másodlagosnak nevezett munkaerőpiacon, a közfoglalkoztatás keretei között helyt ta láljanak. A nemzetinek mondott közfoglalkoztatási program keretei között 64 milliárdot biztosítottak, jóval kevesebbet, mint mondjuk, az egykét évvel ezelőtti időszakban felhasznált pénzügyi források. Tehát az ellehetetlenülést mértékadó módon növelik.
