Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 25 (79. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - GULYÁS GERGELY (Fidesz):
1933 Öné a szó, képviselő úr. GULYÁS GERGELY (Fi desz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt engedjék meg, hogy megköszönjem mindazoknak a felszólalását, akik a vitában aktívan részt vettek. Úgy gondoljuk, hogy általánosságban ez a köszönet a Magyar Országgyű lésben a kötelező udvariasság része, most azonban olyan helyzetbe kerültünk, hogy ez a köszönetnyilvánítás érdemi lehet, hiszen az ellenzék két pártja is úgy gondolta, hogy távol marad Magyarország legfontosabb jogszabályának, Magyarország első számú törvé nyének vitájától, így vitatkozni természetesen csak azokkal tudtunk, akik az érveiket el tudták mondani. Az a szakasza az alaptörvény vitájának, amely most lezárul, még csak az általánosságokról folyó vitát zárja le, a módosító indítványok benyújtására a l ehetőség mindenkinek nyitva áll; ezek után már konkrét vitákat folytathatunk arról, hogy a szabadságjogok vagy egyes jogintézmények szabályozása pontosan, megfelelően történte az előttünk fekvő tervezetben. Általánosságban mégis rögzíteni szükséges azt, h ogy aki nem él a részvétel lehetőségével, az a kritika jogát is elveszti. Úgy gondoljuk, azok a frakciók, amelyek arra nem voltak képesek, hogy ebben a nagyon fontos vitában a saját véleményüket, sőt választóik véleményét itt az Országgyűlésben megjeleníts ék, elvesztik a kritika jogát az alaptörvénnyel kapcsolatosan. Szeretném mindenkinek az emlékezetébe idézni azt, hogy amikor 2006ban bizonyítottan hazugsággal nyert választást a Szocialista Párt, amikor az akkori kormánytöbbség hazugságban fogant, és amik or ezt követően az alkotmányos alapjogi védelmet élvező Fidesznagygyűlést vérbe fojtotta az akkori kormányzat, ezt követően a különösebb jelentőséggel nem bíró napirend előtti felszólalások során is mind a Fidesz, mind a Kereszténydemokrata Néppárt frakci ója képviseltette magát. Természetesen a képviselők már nem tisztelték meg azt a miniszterelnököt, aki ezt a tiszteletet nem vívta ki és nem érdemelte ki, de azt mind a két frakció biztosította, hogy a választópolgárok véleménye megjelenjen az Országgyűlés vitájában. Egy ennyire eltérő helyzetben is a parlamentáris demokrácia alapvető szabályait tiszteletben tartottuk. Úgy gondoljuk ráadásul, az sem ad okot a távolmaradásra, hogy az ellenzéki pártok leghangosabb érve szerint nincs szükség új alkotmányra vag y nincs alkotmányozási kényszer. Nem szeretnék újra az ebben a vitában is többször már elhangzott érvekre hivatkozni, de mindenki számára legyen egyértelmű, hogy mindaddig, amíg a jelenlegi Országgyűlés két kormánypártja a kétharmados felhatalmazást, ami e gy új alaptörvény elfogadásához is elegendő, nem nyerte el a választópolgárok szabad akaratából, addig mindenki egyetértett abban, függetlenül attól, hogy MDF, MSZP- vagy Fideszkormány volt Magyarországon, de mindenki egyetértett abban, hogy szükség van új alaptörvényre. Ezért mindazokat a vitákat, amelyek az alkotmány szükségességével vagy az alkotmányozási kényszerrel kapcsolatosak, azzal tudjuk visszautasítani, hogy valójában ez egy demokráciafelfogásbeli probléma; öt választás eredményét a jelenlegi e llenzéki pártok vagy a most távolmaradó ellenzéki pártok elismerték, a mostani választás eredményét vitatják csupán. Mi úgy gondoljuk, teljesen természetes, hogy ennek a kormánytöbbségnek is joga és lehetősége van ugyanarra, amire egyébként valamennyi korm ánynak eddig lehetősége volt. Hogy megfelelő képviselői létszámot is tud biztosítani az új alaptörvény elfogadásához, ez pedig a választók akaratából történik. Természetesen egy alaptörvény elfogadása különleges felelősség is, ezért minden olyan módosító j avaslatért, amelyet nem kellő megfontoltsággal utasítunk el, a mi felelősségünk is megállapítható. Ezért azt tudom ígérni mindenkinek, hogy a módosító javaslatokat meg fogjuk fontolni, és nem akarjuk politikai alapon elutasítani. (16.20)
