Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 25 (79. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - PELCZNÉ DR. GÁLL ILDIKÓ (Európai Néppárt): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - TÖRŐ GÁBOR (Fidesz):
1930 ELNÖ K (Balczó Zoltán) : Köszönöm, képviselő úr. Kétperces reagálásra következik Pelczné dr. Gáll Ildikó. PELCZNÉ DR. GÁLL ILDIKÓ (Európai Néppárt) : Köszönöm, elnök úr. Tulajdonképpen Varga képviselő úr megszólított, de nemcsak engem, hanem általam szerintem a t eljes frakciót, a FideszKDNPfrakciót is. Képviselő úr, ha ráér egy picit, akkor engedje meg, hogy azt a mondatot, amit ön mondott, hogy üres szólam a képviselőtársak és az én hozzászólásom is, visszautasítsam. Képviselő úr, egy alaptörvénynél üres szólam ról beszélni?! Minden képviselőtársam a szívéből beszélt, őszintén. Valamennyien úgy gondoljuk, hogy ez egy felemelő pillanat, egy történelmi pillanat részesei vagyunk. Semmi kincsért, semmi pénzért nem mulasztottam volna el azt a pillanatot, hogy ma utols óként, ha lehet, de hozzászóljak ehhez az alaptörvényhez. És ön kétségbe vonja valamennyiünk jó szándékát, hozzáállását ehhez a kérdéshez. Mi szeretnénk, én legalábbis még nagymama koromban is büszkén mesélni az unokáimnak, hogy megadatott nekem az a pilla nat, amikor ehhez az alaptörvényhez hozzászólhattam. Lehet, hogy rosszul, ön szerint lehet, hogy üres szólam volt. De engedje meg, én a szívemből beszéltem. Ami pedig az adósság kérdését illeti, nincs olyan alaptörvény, nincs olyan alkotmány, ami ennyire e urópai lenne, és ennyire konkrétan meghatározott lenne, mint a mi készülő alaptörvényünk. Nincs olyan, ami ezt a költségvetési fegyelmet írná elő. Ha a '49es ilyen lett volna, és ha be is tartották volna, akkor a magyar gazdaság állapota most nem úgy nézn e ki, ahogy kinéz, és éppen nem azon kellene gondolkozni, hogy hogyan lehet a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést elindítani. Ami pedig a párbeszédet illeti, igenis volt párbeszéd. Lehet, hogy tíz kérdést moderáltunk, de én magam is számos mailt í rtam, volt intézményesült formája. Ismerőseim, barátaim, a városom lakói is megtették ezt, és boldogan kapták a visszajelzést. Polgármester asszony is ugyanezt elmondta. Kérem, ne vonják ezt kétségbe! (Taps a kormánypárti padsorokban. - A számláló nem műkö dik.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : A technika nem veszi tudomásul képviselő asszony jelenlétét; az Országgyűlés igen, amint látja, hiszen vitát is kiváltott. Viszont kérem a Fidesz hátralévő idejét, ha jól számolok, 7 perc 19 másodpercre visszaállítani. (Közbesz ólás a Fidesz soraiból.) Köszönöm szépen a jóváhagyást. A következő felszólaló a Fidesz frakciója részéről Törő Gábor. Öné a szó. TÖRŐ GÁBOR (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Történelmi pillanatokat élünk. 1949ig, a kommunista diktatúra alkotmány ának létrejöttéig úgynevezett történelmi alkotmánya volt Magyarországnak is. A jogtudomány egyetért abban, hogy a kartális alkotmány nem egy hosszas történelmi fejlődés folytonosan változó eredménye, hanem a meglévő viszonyokat gyökeresen átrendező vagy me galapozó kor terméke. A kartális alkotmányokkal rendelkező országokban a későbbi alkotmányfejlődés során nemegyszer előfordul, hogy az alkotmányos viszonyok lényeges átalakítása esetén az alkotmányozó a korábbi alkotmány teljes félretételével új alkotmányt alkot. Példa erre Franciaország vagy Németország esete is. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy a régi rezsim, jelen esetben az ellenzékben ülő baloldali képviselők soha nem fognak asszisztálni ehhez a változáshoz. Erre a történelemben sem igen volt példa. Azt viszont el kell mondanunk és el kell fogadnunk, hogy Magyarország választópolgárai a tavalyi választások során, annak eredményeképpen felhatalmazást adtak a jelenlegi alkotmányozási folyamathoz. Tették ezt annak ellenére, hogy a választási kamp ányban a baloldal folyamatosan a Fidesz kétharmados parlamenti többségével riogatott, hosszan és részletesen ecsetelve ennek következményeit. Senki nem mondhatja tehát, hogy az emberek nem voltak birtokában azoknak az ismereteknek, amelyek szerint jelenleg Magyarország új alkotmányának elfogadásáról dönthet az Országgyűlés. Magyarország választópolgárai tudták és felismerték azt a
