Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 25 (79. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. GÁL KINGA (Európai Néppárt):
1908 kereszténység beemelése hátrányos helyzetbe hozza a nem hívőket, illetve a nem keresztényeket. Azonban a kereszténység megjelenítése az alkotmányban nemcsak a vallásról szól, hanem szorosan összefügg az állam alapításával. Ha közelebbről megnézzük a térség történelmét, akkor kiderül, hogy a magyar, a lengyel és a cseh királyság nagyjából egyidejűleg kapta meg az alapító o kmányát a Szentszéktől. Ennek az elismerésnek felbecsülhetetlen következménye volt és van. Amikor a Szentszék egy uralkodót ünnepélyesen királynak fogadott el, akkor az adott területet államként fogadta el Európa. A mi esetünkben a németrómai császár nem indíthatott keresztes hadjáratot ellenünk, mert ettől a veszélytől mentesült a Magyar Királyság azáltal, hogy mint keresztény állam foglalta el a helyét Európában. Így lett alapköve a kereszténység a magyar államiságnak. Tessék idenézni! (Az elnöki pulpitu s fölötti képre mutat.) Nem véletlenül került ide ez a falfestmény. A második kérdés az állam szerepe a társadalom és a polgárok politikai életében. Gondolom, mindenki tudja, hogy a magyar társadalom nem bízik különösebben az intézményekben, a hivatalosan lefektetett szabályokban, a formális eljárások hitelességében, hanem inkább a személyes megoldásokat, a kiskapukat keresi. Több magyarázata van ennek a jelenségnek, például a kommunizmus gyászos öröksége, illetve az elmúlt 8 évben megélt visszaélések, de e zek közül az eddigi alkotmánnyal való azonosulás alacsony foka semmiképpen nem hagyható számításon kívül. Ha egy politikai társadalom az alkotmányát felemásnak, nem az övének gondolja, akkor az átlagpolgár az alkotmányból eredő szabályozást sem fogja nagyo n komolyan venni. Nem hisz a látszatnak, a hivatalosságnak, az előírásnak, nehezen fogadja el azt, amit intézményi autoritásnak nevezünk. Ennek pedig komoly hátránya van a polgári egyenlőség, a jogállamiság, illetve a polgár és a politikai hatalom összefüg géseiben. Remélem, hogy az új alaptörvény megerősíti az intézmények autoritását azáltal, hogy a polgárok az alkotmányt és az ebből fakadó szabályozást magukénak érzik. A harmadik kérdés pedig a választásokat követő átadási időről szólna. Az államról szóló rész 3. cikkelye (1) bekezdése az utalás. A 30 nap szerintem túl sok, és ezt az intervallumot csökkenteni kell. A magyarázat a következő: az adott 30 nap alatt a világ, a külső világ nem áll le, nem vár meg bennünket, hanem folytatódik. Ez pedig elsősorban az Európai Unióban játszik szerepet. Arra gondolok, hogy az adott időben az Unió miniszteri tanácsa változatlanul megtartja üléseit, és itt a részt vevő magyar miniszterek is döntéseket hoznak. Igen ám, de semmiféle otthoni legitimitással nem rendelkeznek , ha a távozó kormány elvesztette a választásokat. Az Európai Uniót ez a kérdés nem érdekli különösebben, de alkalomadtán az itthoni politikában kellemetlen problémákat vethet fel. Jogilag ugyan megalapozott lenne a helyzet, de itt ellenkező irányba mutat a jog és a politika. Szerintem ez esetben érdemes lenne kikerülni az esetleges politikai hézagot, és csökkenteni kell a 30 napot. Köszönöm a Ház megtisztelő figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, ké pviselő úr. Most Gál Kinga európai parlamenti képviselő asszony következik. Megadom a szót, képviselő asszony, parancsoljon! DR. GÁL KINGA (Európai Néppárt) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Hölgyek, Urak, Képviselőtársaim! Mindig megilletődés ebben a H ázban már tartózkodni is önmagában, különösen nagy megtiszteltetés, ha szólhatunk európai parlamenti képviselőként. Ma különösen megtiszteltetés az, hogy egy elkövetkező alkotmányhoz, alaptörvényhez szólhatok itt önökhöz. Egy Márai Sándoridézettel kezdené m, amelyik, úgy gondolom, nagyon ideillik a mai vitába. “A magyar alkotmányos élet fejlődése töretlen, és egységes vonulatot mutat az évszázadokon át, s kevés európai nép akad, mely elmondhatná, hogy a történelem változó esélyei közepette olyan következete sséggel tartott ki a nemzeti együttélés legfőbb és legmagasztosabb eszméje, az alkotmányos elv mellett, mint a magyar.” Ez adja azt a páratlan feladatot és kihívást számunkra, amiért nekünk példaszerű, modern alkotmányt kell alkotnunk, amely megfelel a XXI . századi
