Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 25 (79. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - UGHY ATTILA (Fidesz):
1906 Korábbi meggyőződésünkre, miszerint a Szent Korona testét képezi a magyarok lakta területek teljessége, a történelmi Magyarország népe it a Szent Korona egyformán keblére öleli. A Szent Korona a magyar államiságot, a nemzeti összetartozást fejezi ki, amely most a nemzeti hitvallásunkban végre ismét elfoglalhatja méltó helyét. Új alaptörvényünk tehát a nemzeti összetartozás alaptörvénye. K ét kérdésről szeretnék beszélni. Az új alaptörvényünkben kiemelt helyet kap és foglal el az értékteremtő munka és a vállalkozás szabadsága. A munka pedig arra jó, hogy messze tartson tőlünk három nagy bajt: az unalmat, a bűnt és a szükséget - írta Voltaire a Candide című művében. Alkotmányos rangot kap tehát a munka, a tenni akarás - mint a társadalom és az egyén fejlődését előmozdító legnagyobb erő. Természetesen az alaptörvényi szinten is deklaráltan, mindenkinek olyan módon kell ebből kivennie a részét, amennyire képességei és lehetőségei ezt engedik. XIII. Leó pápa írja híres 1891es Rerum Novarum kezdetű enciklikájában: “Az emberek ugyanis természettől fogva sokban és jelentősen különböznek egymástól, nem egyenlőek intellektuális képességeik, szorgalmuk , egészségük, erőik, és e tényezők szükségszerű különbségeiből spontán módon adódik az élethelyzetek különbözőfélesége is.” Ez mind az egyéneknek, mind pedig a társadalomnak az előnyére válik. A közösségi életben ugyanis a különféle funkciók ellátásához kü lönféle tehetségekre és foglalkozásokra van szükség. Természetesen az államnak is komoly feladata és felelőssége van a munka területén, munkahelyek biztosításával kell megteremteni a lehetőséget arra, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgoz hasson - ezt ugyanis szintén XIII. Leó pápát idézve tudom önökkel megosztani. A másik fontos eleme az alaptörvénynek, amit szeretnék megemlíteni, a közpénzek védelme a 39. cikkelyben. Azt gondolom, hogy ez nagyon fontos eleme ennek az alaptörvénynek, hisze n a köztávoltartás intézménye, amelyet már elszámoltatási kormánybiztosként voltam bátor és elővezettem, a 39. cikkelybe beépítésre került. Eszerint a központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás vagy teljesíthető szerződés ala pján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható. Azt gondolom, hogy nagyon fontos ennek a kérdésnek is az elfogadása és a beépítése. Tisztelt Képviselőtársaim! Összefoglalva: úgy ítélem meg, hogy Magyarország felnőtt a demokráciához és a demokratikus párbeszédhez, méltó helyét tölti be az Európai Unióban, amely az államoknak nem az olvasztótégelye, hanem önálló nemzetek egysége a közös célok elérése érdekében. Ez az egység hár om nagy pilléren nyugszik: a kereszténységen, a görög demokrácián és a római jogon. Új alkotmányunk immár az alaptörvényi szinten is deklarálja, hogy Magyarország olyan független, demokratikus jogállam, amely elismeri a kereszténység nemzetmegtartó erejét. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most Ughy Attila képviselő úr következik, a Fideszképviselőcsoportból. Parancsoljon, képviselő úr! UGHY ATTILA (Fidesz) : Kösz önöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! Nekünk, akik polgármesterként és országgyűlési képviselőként egyaránt dolgozunk a mindennapokban, különösen nagy büszkeség az és nagy felelősség is, hogy az alkotmány és az alaptörvény végé n majd a nevünk is szerepel ennek az okmánynak az aláírói között. Ez ugyan egy név lesz, de ez az egy név azonban azokat is képviseli majd, akik annak idején bennünket megválasztottak városunk, kerületünk vezetőjévé. Így nekem - és engedjék meg, hogy ezt a z önzőséget most itt önök elé tárjam - mindenekelőtt az számít leginkább, hogy az új alkotmány hogyan tud majd új értékeket és kereteket adni a XVIII. kerület, Pestszentlőrinc és Pestszentimre életének és polgárainak. Mondom ezt természetesen úgy, hogy min denkinek tudnia kell, ahogy mi lőrinciek, imreiek azt szeretnénk, hogy
