Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 25 (79. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - BOLDOG ISTVÁN (Fidesz):
1900 Ennek egyébként egy szélesebb körű rendszere, hiszen az Állami Számvevő szék is más módon kívánja ezt már, az utólagos ellenőrzés helyett monitoringrendszerben, folyamatos ellenőrzéssel kívánja a szabálytalanságokat feltárni. Azt gondolom, hogy a hitelfelvételi korlát, amiről államtitkár úr beszélt, ez is végiggondolandó, hogy ez miként kell hogy érvényesüljön, nyilván nem az alkotmányban, hanem majd a sarkalatos törvényben. Tisztelt Képviselőtársaim! Hazánkért felelősséggel gondolkodó politikusként azt gondolom, hogy a hátunk mögött hagyott 21 esztendő tapasztalatával, jogszab ályi környezet megváltoztatásával sikerül egy valóban hatékony, működőképes, a kor követelményeihez igazodó önkormányzati rendszert létrehoznunk, ennek az alapvető szabályait pedig az alkotmányban megalkotnunk. Kérem, támogassák a beterjesztett törvényjava slatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most Boldog István képviselő úrnak adok szót, a Fideszképviselőcsoportból. Parancsoljon, képviselő úr! BOLDOG ISTVÁN (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Mély meghatottsággal állok itt, az ország Házában, a Szent Koronától pár lépésre. Soha nem gondoltam volna, hogy kis alföldi falum, Kétpó lakosaként valaha is az a megtiszteltetés ér, hogy részt vehetek a magyar nemzet új alap törvényének kidolgozásában. Köszönöm ezt a lehetőséget a Mindenhatónak és mindenkinek, aki hitt és bízott bennem. (13.40) 2007ben Székelyföldön az a megtiszteltetés ért, hogy megkaptam “a magyar önazonosságtudat védelmezője” elismerő oklevelet. Az új ala ptörvény elfogadásával, úgy gondolom, méltóképpen szolgálom nemzetem ügyét, így a határon túl rekedt magyarokét is. Biztos vagyok benne, nem kell szégyenkeznem azon székely nemzettársaim előtt sem, akik akkor megtiszteltek a bizalmukkal. Mint már mondottam , én egy kis községből jöttem, és elmondhatom, hogy életem nagy részét a falvak megmaradásának nehéz küzdelmével töltöttem el. A kádári kommunista diktatúra alatt mindent elkövettek, hogy a nehéz sorsú kistelepüléseken és tanyákon élő emberek elhagyják szü lőföldjüket és a városokba költözzenek. Ennek a faluromboló politikának köszönhetően falvak néptelenedtek el, települések szűntek meg. 1990ben, amikor megalakultak az új önkormányzatok, mi, vidéki emberek úgy gondoltuk, eljött az újrakezdés a kistelepülés eken is. Sajnos nagyon rövid időn belül rá kellett jönnünk, hogy a szocialisták visszatérésével a falurombolás újrakezdődött. A polgári kormány négy éve némi könnyebbséget hozott életünkbe, de e rövid négy év kevés volt ahhoz, hogy megállítsuk a népességfo gyást és az elszegényedést. 2002től a vidék tönkretétele újult erővel indult meg. A pénzügyi elvonások következtében iskolák százai szűntek meg, művelődési házak, sportkörök zártak be. Nyolc év falurombolás után, úgy gondolom, Magyarország újjáépítésével megkezdődhet a falvak újjáépítése is. Tudom, nem lesz könnyű dolog, hiszen a népesség folyamatosan csökken, és a települések nagy része teljesen eladósodott. Mégis azt gondolom, hogy több mint ezeréves Kárpátmedencei tartózkodásunk alatt a történelem viha raiban mindig a falvak voltak azok, amelyek elsőnek láttak hozzá az újrakezdéshez, az ország felépítéséhez. Az új alaptörvény jó alapja lehet a magyarság jövőjének, ezzel együtt a falvak jövőjének. Mi készen állunk. Tamási Áron írónk írta: “Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” Mi, magyarok itt, a Kárpátmedencében vagyunk otthon. Itt kell élnünk, boldogulnunk és vigyáznunk azokra a mérhetetlen gazdag természeti értékekre, amelyeket őseinktől örököltünk. Ezen gondolatok
