Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 25 (79. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - GYUTAI CSABA (Fidesz):
1894 Lélekindító az új alaptörvén y preambulumának szinte költői megfogalmazása, nemzeti imánk, a Himnusz megidézése, az egységes magyarság szerves részét képező határon túli nemzettársaink megmaradása, kultúraőrzése fontosságának kinyilvánítása és természetesen a történeti elnevezések vis szaállítása. Ennek értelmében a megyék helyett az 1949 előtti, közel évezredes hagyomány folytatásaként és a Szent Istváni eszmeiség örökségeként, felvállalásaként ismét vármegyéink lesznek, a Legfelsőbb Bíróságot pedig a monarchiabeli, noha akkoriban bőv ebb hatáskörrel rendelkező Kúria visszaállítása váltja. Van olyan általam is tisztelt liberális filozófus, aki a történeti megnevezéseket egyenesen avíttasnak és nevetségesnek nevezte. De minden, ami visszanyúl a történelmi hagyományainkhoz, az nevetséges és avíttas lenne? A környezetünkben néhány ország egyenesen büszkén vállalja múltjának történeti elnevezéseit is. A XIV. századtól Lengyelország legnagyobb közigazgatási egységeit vajdaságoknak nevezik, és ezen a kommunizmus alatt sem változtattak, és term észetesen ma is büszkén ragaszkodnak a tradicionális elnevezésekhez. Horvátországban jelenleg a megyéket županijának nevezik, és önmaguk a horvátok akkor is így nevezték a közigazgatási egységeket, amikor Horvátország belső autonómiával rendelkezett a Magy ar Királyságon belül. Miért lenne minden, ami történeti és magyar, avíttas? Miért rettegnek folyamatosan magyar értelmiségiek attól, ami magyar és a dicső magyar történelmi hagyományra utal? Remélem, hamarosan olyan országban élhetünk, ahol büszkék lehetün k hagyományainkra, és remélem, hamarosan Európában és a világban is visszaszerezzük régi tekintélyünket. Fontosnak tartom, hogy a szövegnek érzelmi töltése is legyen, hisz számos ember számára ez az érzelmi töltés az, ami megragadható. A jogi és filozófiai fogalmak kevésbé alkalmasak erre. Ebből a szempontból az alaptörvény szövege magával ragadó, különösen az emelkedett megfogalmazású Nemzeti hitvallás, az érzelmi azonosulás alapját teremtve meg. Ez nem patetikusság, nem valami árvalányhajas pátosz, ez a c él kívánta emelkedettség. Aki ezen gúnyolódik, nem egészséges szellem, nem akarja szeretni nemzetét. Tisztelt Ház! Fontos kiemelni az új alkotmányban az alapvető keresztény értékek megjelenését, ezek védelmét is. Ilyen a magzati élet óvása, aminek eredmény eként reményeim szerint valóban csak azok vállalnak gyereket, akik szeretik, tisztességgel és becsülettel fel kívánják nevelni az élet legnagyobb kincsét, a Jóisten ajándékát. Hasonlóképpen említést érdemel az elesettek, a rászorulók, a fogyatékkal élők, a jelnyelv hivatalos elismerésével például siketnéma embertársaink, az idősek, de a gyermekek, nők, vagy éppen a valamilyen nemzetiséghez tartozók védelme is, hiszen Magyarországon nem lehetnek másodrendű állampolgárok, minden magyar állampolgárt azonos jog ok és kötelességek, azonos elbírálás kell hogy megillessen. Ezenfelül ki kell még emelnem a házasság mint férfi és nő közötti megszentelt kötelék és a család fontosságát, hiszen közös célunk, hogy nemzetünk számbeli fogyása megálljon, hogy minél több magya r gyermek szülessen, akiknek kötelességünk minden tőlünk telhetőt megadni, hogy egészségben nőjenek fel, beteljesítve a számukra rendelt sorsot, reményeim szerint a haza építését, felvirágoztatását. Teleki Pál, a tragikus sorsú miniszterelnök szavaival szó lva tehát: “Gondozzuk a haza szent tüzét nemzedékről nemzedékre, és próbáljuk azt gyarapítani. A múltból így lesz jelen, a jelenből pedig jövő.” A korábbiakhoz képest a jelenlegi tervezetben formailag is érvényre jut az alapvető jogok biztosításának kiemel t szerepe azáltal, hogy az 1949. évi XX. törvényhez képest ezek deklarálása a törvényszöveg elejére került. Számos új elemét emelhetném ki a szövegnek, de meggyőződésem, hogy ezek csak töredékét képezik annak a számos változásnak, amelyeket az új nemzeti a laptörvény bevezet, megemlítésük mégis, azt gondolom, már az üzenetérték miatt is rendkívül fontos. Hiszen, ha minden területen elkezdődik a szocialista örökség terheinek letétele, a rendszerváltás előtti negyven és az elmúlt nyolc év ballépéseinek az orsz ág és az állampolgárok érdekében történő javítása, munkánk elérte célját, és elindulunk egy szebb, jobb és boldogabb Magyarország megvalósítása felé.
