Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 25 (79. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. SZÁJER JÓZSEF (Európai Néppárt):
1883 Ráadásul az Országgyűlés és a 20 éve Magyarországon uralkodó politikai elit nem pusztán egy törvény el nem fogadásáért felelős, hanem az ország legfontosabb törvényének, az alaptörvényének az el nem fogadásáért. Egy olyan alkotmányos mulas ztásban van jelen pillanatban a parlament, amelyet éppen ez a jelenlegi Országgyűlés hivatott orvosolni, amely Európában párját ritkítja. Valamennyi szomszédunk, valamennyi, a demokráciára áttért ország megalkotta a saját alaptörvényét, mi pedig még mindig az 1949. évi XX. törvény alapján működtetjük az államot. Annak a törvénynek az alapján, aminek az volt a hivatása, hogy beteljesítse, szimbolizálja és megjelenítse a kommunista hatalomátvételt. A magyar demokrácia legsötétebb évét hordozzuk még ma is az a lkotmányunkban. Ez egy olyan mulasztás, amely nem pusztán jogi értelemben vett mulasztás, hiszen az ország úgyahogy elműködött az elmúlt 20 esztendőben is, megfelelő jogi körülmények között. Szimbolikus mulasztása a magyar politikai elitnek, nem fogadta e l, és nem vette át még a demokrácia legalapvetőbb elveit; nem volt képes megegyezni egy új alkotmány megalkotásában. Ez a felelősség önökre hárul. Ez az alkalom és ez a lehetőség egy múló lehetőség, és ezért, hogyha európai parlamenti képviselőként javasol hatom önöknek, akkor éljenek ezzel a lehetőséggel, mert ez nemcsak lehetőség, hanem egy 20 éve elmulasztott kötelességnek a teljesítése is egyben. Tisztelt Országgyűlés! Számomra nagy megtiszteltetés, hogy itt lehetek és az alkotmány szövegéről állást fogl alhatok. Én azt szeretném mondani, hogy két nagyon fontos eleme van ennek az alaptörvényszövegnek. Az egyik az, hogy Magyarország vállalja ezeresztendős múltját. Próbálja ezt bárki is - azért, mert neki hiányzik adott esetben az ehhez a múlthoz való viszon ya, hiányzik adott esetben a magyarsághoz tartozás élménye - tagadni, de mindenképpen úgy fogalmazza meg ezt, hogy annak minden magyar ember részese lehet, a Magyarországon élők, a magyar állampolgárok és a határainkon túl élők egyaránt. Vagyis a nemzet al aptörvénye minden magyarnak a legfontosabb dokumentuma. Ezért is nagyon helyes az a törekvés, hogy nem pusztán egy jogi szöveget fogalmaz meg, hanem megfogalmazza azt, ami ezt a nemzetet, Magyarországot összetartja. Megfogalmazza ennek az alapvető elveit, és az is nagyon helyes, hogy ebből nem zár ki senkit. Bárki próbálja beleolvasni magát vagy azt, hogy őt kizárják ebből a közegből, hogy azok a mondatok, amelyek a Nemzeti hitvallásban szerepelnek, azok őrá vagy nem vonatkoznak, vagy ő nem fogadja el, el k ell hogy mondjam, hogy akkor valószínű, az olvasóban van a hiba. Mert megfogalmazását tekintve kínosan ügyeltek a megfogalmazók arra - a fogalmazó bizottság keretében jómagam is - , hogy ez az alkotmány és ez az alaptörvény mindannyiunké legyen, minden mag yaré, senkit ne zárjon ki. (12.20) És meggyőződésem, hogy a megfogalmazás ezt világosan rögzíti is. A Nemzeti hitvallás egyben egy nemzeti állásfoglalás is arról, hogy bennünket, magyarokat mi tart össze. Hiányzott egy ilyen dokumentum, hiányzik máig egy i lyen dokumentum. Ami legközelebb ehhez hasonlítható, még ha természetesen nem akarjuk nagy történelmi példához hasonlítani magunkat, de ilyen volt annak idején az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat, ilyen volt az emberi jogok nyilatkozata, vagy ilyennek fo galmazható meg, mondjuk, Magyarország 12 pontja is az 1848as forradalomban. Éppen ideje, hogy legyen nekünk is, legyen Magyarországnak, a magyar nemzetnek is egy olyan dokumentuma, amelyre büszkék lehetünk, amely összefoglalja azokat az alapvető értékeket , amelyeket mi, magyarok együtt vallunk itt a Kárpátmedencében. Tisztelt Képviselők! Tisztelt Hölgyek és Urak! Míg az alkotmány foglalkozik a múlttal, ahonnan jövünk és ami összetart bennünket, kiemeli annak legfontosabb értékét, büszkék lehetünk egyébkén t arra az alkotmánytörténetre, amely Európában párját ritkítóan hozott be új elemeket az alkotmányosságba. Az elmúlt alkalommal már volt lehetőség, hogy végigvegyük a Szent Istváni törvényektől az Aranybullán át az 1848as törvényekig, a tordai nyilatkoza tig vagy akár az ’56os forradalomig mindazokat a vívmányokat, amelyeket Magyarország adott nemcsak Magyarország,
