Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 25 (79. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik):
1872 idején - a fennkölt ősiség benyomását keltették, ennek ellenére mostanáig megőrizték eredeti üdeségüket és az első nap újdonságát.” Igen, ez az a minőségi eljárás, és csak ez, aminek igényességével nekünk magunknak is rendelkezünk kell, amiko r alaptörvényben kívánjuk rögzíteni társadalmi értékeinket. Ugyanakkor azt kell lássuk, hogy az előttünk fekvő javaslat egyes fejezetei sajnálatos módon a jelen korunk meglehetősen válságos, töredékes állapotából indulnak ki, s mintegy fundamentumul azt ve szik alapul. Nem törekszik egy ideálisnak tekinthető állapot megfogalmazására, fél olyan elköteleződésektől, amelyek pedig az egészséges államműködés alapjai lehetnének. A jelenlegi szűkös lehetőségeinkből indul ki az alaptörvény, és a jövőtől való félelem miatt még szűkebb korlátokat kíván felállítani. Ezt a meglátásomat a későbbiek során példákkal is szeretném alátámasztani, de mindezek előtt néhány alaki jellegű észrevételt hadd tegyek. Az alaptörvény megszövegezése sajnálatos módon nem éri el az alkotmá ny műfajának megfelelő színvonalat. Fésületlen mondatokkal találkozunk benne, amelyek sokszor a magyar mondatszerkesztés szabályainak sem felelnek meg. A szöveg részekre bontása és a részek besorolása sem kellően igényes. Az “Alapvetés” című fejezet példáu l a latin ábécé betűi szerint rendezi a különböző cikkelyeket, és az A betűtől lendületes ívben egészen az S betűig eljut. Reméljük, hogy a magyar demokrácia fejlődésével a Ttől tovább folytatva a felsorolást, egyszer majd a Z betűig is eljuthatunk. Az al aptörvényjavaslatból alapvető meghatározások hiányoznak. Például azt, hogy mit érthetünk sarkalatos törvények alatt, és azok milyen viszonyban vannak a törvényi hierarchiában a többi, mondjuk így, egyszerű mezei törvényhez, csak sejtetni engedi a szövegez és. De értelemzavaró megfogalmazásokkal is találkozhatunk, amikor egyegy definícióból éppen csak az alkotmányos elv egyértelműsítése hiányzik. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy ezen alaki észrevételek után a szűkebb szakterületemet érintő kérd ésekre is áttérjek. Az önkormányzatokkal kapcsolatos tételeket a javaslat a 31. cikktől a 35. cikkig tárgyalja. Ezek között is találhatunk több szerkesztési pontatlanságot. Csak hogy egyet említsek a sok közül: a 32. cikk elnevezése szerint a helyi önkormá nyzatok feladat- és hatásköreit rögzítené, ezzel szemben a közhatalom gyakorlásának eszközeit találjuk benne. A feladat- és hatásköröket viszont a 34. cikk, “A helyi önkormányzat működése” című fejezeti rész tartalmazza. De e kisebb hibáknál sokkal súlyosa bbaknak találjuk azokat a tartalmi hiányosságokat, amelyek a bevezetőmben is elmondottak szerinti fogyatékosságok, s amelyek meglátásunk szerint méltatlanok egy alaptörvény rangjához. Elsőként hadd említsem az önkormányzatok finanszírozási kérdéseit. Az al aptörvényben egyszer s mindenkorra meg kéne adni azt a garanciát a településeinknek, hogy az állam által számukra átadott feladatok és hatáskörök elvégzéséhez a fedezetet teljes egészében biztosítja az állam, illetve hogy biztosítva lesz a fedezet. Ezzel s zemben az alaptörvény koncepciójához hasonlóan azzal a kisstílű megfogalmazással találkozunk, hogy csak arányos támogatásra jogosultak az önkormányzatok. Az 1100 milliárdos önkormányzati adósságállomány és a csődbe ment települések számának exponenciális n övekedése mellett ezt kifejezetten cinikus hozzáállásnak tekintjük. (11.30) Csakúgy, mint a helyi önkormányzatok kötelező feladatai ellátásának társulási kényszerhelyzetét; ezt a 34. cikk (2) bekezdése tartalmazza egyébként. Ezzel egyébként szöges ellentét ben áll a 32. cikk (1) bekezdésének k) pontja, amely éppen a társulási szabadságról ír. Számunkra elfogadhatatlan az önkormányzati döntési szabadság bármilyen értelmű korlátozása, hiszen ez a történeti alkotmányunk öt alapelvéből az egyiknek a durva megsér tését jelentené. Így tiltakozunk a kölcsönfelvétel mellé tett kormányhivatali vétó ellen is. meglátásunk szerint itt a javaslattevő egyszerűen elfeledkezik arról a jelenleg is hatályos törvényi korlátról, az Áht.ről tudniillik, ami szerint az önkormányzat ok saját korrigált bevételük 70 százalékáig vállalhatnak ilyen jellegű kötelezettséget.
