Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 25 (79. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik):
1863 Az új ala ptörvényjavaslat elfogadása közelebb visz ennek a megvalósításához. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Közben visszaérkezett Magyar Zoltán képviselő úr, visszatérü nk az eredeti listára. Magyar Zoltán, Jobbik, öné a szó. MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Lehetne könnyű és hálás is a téma, amiről szólnom kell az alaptörvény általános vitájában, hiszen ez egy olyan terü let, ami a hivatalos fideszes nyilatkozatokban rendre kiemelt szerepet kap. A magyar termőföldről, annak megvédéséről és a Fidesz által benyújtott alaptörvénykoncepcióban való megjelenéséről, illetve inkább meg nem jelenéséről fogom kifejteni az álláspont omat. A probléma pontosan itt kezdődik. A magyar föld és általában a nemzeti vagyon védelmében hallottunk egyébként a mostani vitában is számtalan nagyon szép szót, ígéretet. A számunkra fontos garanciákat azonban hiányolom. Ezekre rendre azt a választ kap juk, hogy az majd az úgynevezett sarkalatos törvényekben kerül szabályozásra. Csak az a baj, hogy mi ezt nagyon kevésnek tartjuk. És itt nemcsak a termőföldre, de minden természeti erőforrásra is gondolok, beleérve akár a művelés alól kivett ingatlanokat i s. Egy olyan országban, amelynek az elmúlt 20 év rablógazdálkodása és élősködő, felelőtlen politikai elitje miatt mára szinte csak a földje maradt, úgy gondolom, nem túlzás aggódni a megmaradt nemzeti vagyonért. A vita tárgyát képező tervezetben jelenleg í gy szerepel; az O. cikket idézném: “Magyarország védi és fenntartja az egészséges környezetet.” Ide feltétlenül szükségszerűnek tartanám beszúrni a “védi” és “fenntartja” után a “szükség esetén visszaállítja az egészséges környezetet” mondatrészt, hiszen s ajnálatos módon az emberi mulasztás vagy nem várt természeti csapás miatt erre is szükség lehet; elég, ha csak az elmúlt időszak katasztrófáira gondolunk, mint a vörösiszap, a földrengés vagy árvíz és belvizek. A (2) bekezdésben: “A természeti erőforrások, különösen a termőföld és az ivóvízkészlet, valamint a biológiai sokféleség és a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képzik, melynek a jövő nemzedéke számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.” Ez egy nagyon szépen megfogalmazott beke zdés, egyet is tudunk vele érteni, de a garancia ebben sem jelenik meg megfelelően. A kötöttségek ellenére mégiscsak el kellene érnünk, hogy a természeti erőforrásaink kizárólag a magyar állam, a helyi önkormányzatok vagy az állampolgárok tulajdonában lehe ssenek. Hogy természeti erőforrások alatt mit is értünk? Érthetjük azt, hogy egy adott időpontban meghatározott közösség - és mivel sem szocialista, sem LMPs képviselők nem vesznek részt a vitában, a közösségnél szerintem nyugodtan használhatjuk a “nemzet ” kifejezést , tehát a nemzet rendelkezésére álló azon erőforrások, amelyek részben vagy teljesen függetlenek az emberi, akaratlagos tevékenységtől. Vagy máshonnan megközelítve, a természeti erőforrások azok a természeti adottságok, melyeket az ember, a t ársadalom, a nemzet a termelés adott fejlettségi szintjén anyagi szükségleteinek kielégítésére hasznosít. Ezekből következik, hogy még az Alkotmánybíróság is kimondta, hogy a földtulajdon sajátosságai folytán más tulajdontárgyaktól eltérő jogi kezelése ind okolt, hiszen a föld véges jószág, mint természeti tárgy korlátozott mértékben áll rendelkezésre, és nem szaporítható, mással nem helyettesíthető, nélkülözhetetlensége, megújulóképessége, különleges kockázatérzékenysége mindmind arra int minket, hogy a fö ldtulajdon kérdését az alaptörvényben megnyugtatóan rendezzük. A fenti tudományos megközelítéseken túl a föld tulajdonlásának kérdése az ország, a nemzet számára nem csupán annyit jelent, hogy ez a speciális erőforrás minket gazdagíte vagy sem. Nélkülözhe tetlen eszköze nemcsak annak, hogy az állam képese saját állampolgárai javára a birtokpolitika eszközeivel élni, de annak is, hogy képes legyen biztosítani a tisztességes, minőségi, emberi élet feltételeit vidéken. Nemzeti függetlenségünk fokmérője, hogy természeti erőforrásaink
