Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 25 (79. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP):
1859 Örvendetes tény, hogy az alaptörvénytervezet kiemelten foglalkozik a közpénzügyekkel. A helyi önkormányzatok adóssága része az államadósságnak, így annak az alaptörvényben rögzített szintjének elérése az önkormányza tok tekintetében is szigorú közpénzügyi szabályozás és ellenőrzés megteremtését kívánja. Ennek alapvető szabályait fekteti le a tervezet a helyi önkormányzatok kölcsönfelvételével, illetve más kötelezettségvállalásaival összefüggő szabályozás keretében. Az alaptörvény mindezen rendelkezései hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egy jól működő, költséghatékony és az állampolgárok számára magas színvonalú közszolgáltatásokat biztosító európai közigazgatási rendszer jöjjön létre. Alapvető fontosságú ugyanis, hogy az üg yfelek, az állampolgárok számára kerül kialakításra egy korszerű és szakszerű ügyintézést biztosító, eredményes és hatékony állam. Tisztelt Képviselőtársaim! A jó állam nem vágyálom, hanem egy olyan eszmény és cél, amelynek eléréséhez elhivatottan, a haza üdvére kell közösen munkálkodnunk. Ezen eszmény megközelítéséhez nyújt méltó és megfelelő keretet alkotmányunk legfontosabb törvénye. Mindannyiunknak, akik részt veszünk ebben a munkában, kellő bölcsességet kívánok a feladat elvégzéséhez. Köszönöm, hogy me ghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Továbbra is maradunk a kormányoldalon: Földi László képviselő úrnak adom meg a szót, a KDNP képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr. FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm a szót, elnö k úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint tudjuk, minden az alapokon múlik. Az élet minden területéről elmondható ez, hiszen megfelelő alapok nélkül nincs sem biztonságos, stabilan álló épület, nincs jól működő vállalkozás, nincs versenyképe s tudás, és nincs jól működő állam sem. A most előttünk lévő alaptörvény javaslata is ezt a célt szolgálja, hogy megteremtse hazánk működésének megfelelő alapjait. Az előttünk fekvő alaptörvény is fundamentumát képezi többek között a Magyar Honvédség működ ésének. A jelenleg hatályos alkotmány VIII. fejezete szól a Magyar Honvédségről. Az azonban már első ránézésre is látszik, hogy az új alaptörvény sokkal hosszabb terjedelemben foglalkozik a Magyar Honvédséggel és a működéséhez kapcsolódó különleges jogrend ekkel. Megállapíthatjuk, hogy a javaslat tartalmazza a Magyar Honvédség hármas feladatrendszerét, amelynek keretében elsőrendű feladatként határozza meg hazánk szuverenitásának, területi épségének katonai védelmét és a kollektív védelem teljesítésében való részvételt. Másrészt megfogalmazza biztonsági érdekeink nemzetközi képviseletét a békefenntartó feladatok és a humanitárius tevékenység végzése által. Harmadrészt a javaslat tartalmazza a Magyar Honvédség egyik legfontosabb békeidejű feladatát, a katasztr ófavédelemhez való aktív hozzájárulást. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt években hazánkat sújtó árvizek és a vörösiszapkatasztrófa bebizonyította, mekkora szükség van a katonákra, hiszen számos olyan képesség birtokában vannak, amelyeket más nem tudha t magáénak. A javaslat szerint a Magyar Honvédségnek kötelessége lenne a katasztrófák megelőzésében, következményeinek elhárításában és felszámolásában való közreműködés. A javaslat érint egy állandó, mindig napirenden lévő politikai kérdést is, nevezetese n a fegyveres erők civil kontrollját. Platón már 2500 éve feltette a kérdést: ki őrzi az őrzőket? - azaz azt a fegyveres testületet, amelyet a társadalom saját védelmére hozott létre. Kinek az ellenőrzése alá tartoznak, ki gyakorolja felettük a felügyelete t? A javaslat ezzel összhangban leszögezi, hogy a honvédség irányításáért kizárólag a civil szféra felel, azaz az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Honvédelmi Tanács, a kormány és a honvédelmi miniszter.
