Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 25 (79. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - ROGÁN ANTAL (Fidesz):
1851 felpörögjön annak körforgása, a pénz ehelyett banki trezorokban va n, élvezve a magas kamatok miatt erőfeszítés és kockázat nélkül megszerezhető extraprofit előnyeit. Tisztelt Képviselőtársak! Ha a kormány és a parlamenti többség komolyan veszi a gazdasági szabadságharcot, a jegybanki függetlenséget meg kell szüntetni. A Nemzeti Bankot nem a választott politikai hatalomtól, hanem a globális pénzügyi körök érdekeitől kell függetlenné tenni. Ez akkor valósulhat meg, ha a Magyar Nemzeti Bankot teljes egészében a törvényhozás, a Magyar Országgyűlés fennhatósága alá helyezzük. A Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselőjeként megfogalmaztam és benyújtottam az erre irányuló módosító javaslatunkat. Kérem hozzá támogatásukat Magyarország gazdasági önrendelkezésének visszaszerzése érdekében. Köszönöm figyelmüket. (Taps a Jobbik sora iban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Következik Rogán Antal képviselő úr, Fidesz, aki ugyancsak innen, az előadói pulpitusról beszél majd. Megvárjuk, amíg megérkezik. Öné a szó, képviselő úr. ROGÁN ANTAL (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! T isztelt Képviselőtársaim! A Magyar Köztársaság jelenleg hatályos alkotmányát 1949. évi XX. törvénynek hívják. 1949. évi XX. törvény, amelynek az elmúlt 62 esztendőre visszatekintve nagyon érdekes története van. Az 1949. évi XX. törvény alapján kobozták el családok millióinak minden személyes vagyonát a 40es és az 50es években. Az 1949. évi XX. törvény alapján hajtották végre az államosítást és a kollektivizálást. Az 1949. évi XX. törvény adta a felhatalmazást azoknak az erőszakszervezeteknek a működéséhez , amelyek az 50es évek baloldali diktatúrájának alapját jelentették, mint például az Államvédelmi Hatóságként elhíresült szervezet. Ugyancsak az 1949. évi XX. törvény adta végső soron a felhatalmazást és az alapot arra, hogy emberek százezreit kitelepítsé k otthonaikból, és bizonyos értelemben kényszermunkára kötelezzék őket vagy határainkon belül, vagy határainkon kívül. Az 1949. évi XX. törvény volt az, amely olyan mértékben fosztotta meg személyes szabadságuktól is magyarok millióit, hogy azok ellen az 1 956os forradalom és szabadságharc során felkelés robbant ki. De ugyancsak az 1949. évi XX. törvény volt az, amelyik egyébként megadta a felhatalmazást az '56os forradalom hőseivel szembeni megtorláshoz is, és az 1949. évi XX. törvény volt az, amely az 50és a 60as években jogalapot szolgáltatott a kollektivizálás újabb hullámához, a téeszesítéshez, a magyar gazdák személyes vagyonának elkobzásához, illetve a kollektív vagyonba való beolvasztásához. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az 1949. évi XX. törvé ny az életének, működésének első 40 esztendeje alatt nem volt képes megvédeni az emberek magánvagyonát és személyes szabadságát. Jogalapot és lehetőséget teremtett nemcsak ahhoz, hogy Magyarországon az embereket megfosszák szabadságuktól, hogy elvegyék a s zemélyes vagyontárgyaikat, hanem ahhoz is például, hogy elinduljon az eladósodás első, a 70es, 80as évekre vetített hulláma is. 1989ben, a rendszerváltozás hajnalán az történt, hogy azt a kompromisszumot, amit kényszerszerűen meg kellett kössenek a rend szerváltó erők az állampárt maradékával, bizonyos értelemben pont az új 1949. évi XX. törvény foglalta magába. Az volt a sors fintora, hogy a kompromisszum lényegére pontosan az mutatott rá, hogy az új alkotmány az 1949. évi XX. törvény nevet viselte ugyan úgy. Természetesen magában hordozta azokat a kompromisszumokat, amely kompromisszumok az elmúlt 23 esztendőben nem vezettek végül az ország sikeres felemelkedéséhez és gyarapodásához. Mert ahogy az 1949. évi XX. törvény nem volt képes megvédeni az emberek magánvagyonát a 40es és az 50es években, úgy a 90es években és a 2000es évek elején képtelen volt megvédeni a közvagyont a privatizációval szemben. Az 1949. évi XX. törvény pontosan hiányosságainál fogva
