Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 25 (79. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - HABIS LÁSZLÓ (KDNP):
1848 Az elmúlt évek káros gyakorlata volt, hogy az önkormányzat oknak folyamatosan többletfeladatokat adtak anélkül, hogy a fenntarthatóság szempontja érvényesült volna. Számos ágazatiszakmai szabályozás kezelhetetlen többletterheket ró a településekre, a sokat emlegetett dereguláció, a jogi szabályozási környezet éss zerűsítése és átláthatóvá tétele elmaradt. A folyamatos forráskivonás mára több területen kezelhetetlen helyzetet teremtett. Viták övezik az önkormányzatok törvényességi felügyeletét, gazdálkodásuk ellenőrzését, hitelfelvételük szabályozását, az állam és a z önkormányzatok közötti feladatmegosztást a legfontosabb közszolgáltatások tekintetében. Nézzük meg azt, hogy a helyi önkormányzatok európai chartájáról 1985ben született egyezményhez való csatlakozási szándékunk, amelyet 1990ben jelentettünk be, illetv e amely chartát 1997ben törvénnyel is kihirdettünk, milyen alapelveket és milyen értékeket fogalmaz meg. A charta preambuluma abból indul ki, hogy Európában közös az örökség, vannak közös elvek és eszmék, amelyeket védeni és érvényesülésüket elősegíteni s zükséges. Ennek figyelembevételével hozták létre a megállapodást a közigazgatás terén, mégpedig abból kiindulva, hogy a helyi hatóságok a demokratikus kormányzás alapintézményei; abból is kiindulva, hogy az állampolgárok közügyekben való részvételi joga eg yike az Európa Tanács minden tagállama által elfogadott demokratikus elveknek; illetve abból a meggyőződésből kiindulva, hogy e jog a legközvetlenebbül helyi szinten gyakorolható. A tényleges felelősséggel rendelkező helyi hatóságok biztosítanak egyszerre hatékony és az állampolgárhoz közel álló igazgatást. Az aláíró országok tudatában vannak annak, hogy a helyi önkormányzat védelme és megerősítése a különböző európai országokban fontos hozzájárulás a demokratizmus és a hatalom decentralizálása elvein alapu ló Európa kialakításához. Illetve megerősítették azt, hogy a demokratikus döntéshozó testületek által támogatott hatáskörök és ezek gyakorlásához és működéséhez szükséges eszközök felett széles körű autonómiával rendelkező helyhatóságokra van szükség. Tisz telt Országgyűlés! A chartában foglalt alapelveknek és követelményeknek Magyarország leendő új alaptörvénye mind szellemében, mind a tételes jogi szabályozást illetően eleget tesz, megfelel a következők szerint. A chartában a helyi önkormányzás elvét az al kotmányban is el kell ismerni. Az alaptörvény öt cikken át rendelkezik a helyi önkormányzatokról. A nemzetközi szerződés rögzíti az önkormányzatok önálló szabályozási és igazgatási hatáskörét. Az alaptörvény tervezete kimondja, hogy a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között rendeletet alkot, önállóan igazgat. A nemzetközi megállapodás abból indul ki, hogy az önkormányzati jogokat olyan testületek gyakorolják, amelyeknek tagjait egyenlő, közvetlen és általános választójogo n alapuló szabad és titkos szavazással választják. Az alaptörvény szerint a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kif ejezését biztosító választásokon választják. (9.30) A charta kimondja, hogy a helyi önkormányzatok alapvető hatáskörét és feladatait alkotmány vagy törvény rendezi. Nos, az alaptörvény 34. cikke rögzíti, hogy a helyi önkormányzatok részére kötelező feladat- és hatáskört törvény állapíthat meg. A nemzetközi egyezmény szerint a helyi önkormányzatok maguk határozhatják meg belső igazgatási felépítésüket. Az alaptörvény kimondja, hogy a képviselőtestület bizottságot választhat és hivatalt hozhat létre, továbbá hogy a helyi önkormányzat határozza meg szervezeti és működési rendjét. A charta szerint a helyi önkormányzatok államigazgatási felügyeletét csak az alkotmányban vagy törvényben meghatározott esetekben és eljárás szerint lehet gyakorolni. Az alapt örvény rögzíti, hogy a kormány a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét. Ezt egyébként az alaptörvény egyik cikke részletesen is kifejti.
